Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia 361
AZ 1505. ÉVI RÁKOSI ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A SZITTYA IDEOLÓGIA 363 Ez utóbbi ajánlat hátterében azok az ellentétek álltak, amelyek miatt Miksa tartott a Jagelló-testvérek államtömbjétől. Sándor lengyel király és litván nagyherceg (Ulászló öccse) hűbéreskűt követelt ugyanis a német lovagrend nagymesterétől, amibe a német király nem egyezhetett bele. Miksa ezért a század elejétől fokozatosan, és épp 1505-ben is, helyre akarta állítani a szövetséget a moszkvai nagyfejedelemmel, amit egy magyar háború esetén is felhasználhatott volna. A lengyelek ezért akarták megakadályozni a Habsburgok térnyerését Magyarországon.1 2 A tágabb királyi tanács, azaz a főpapok és bárók, úgy látszik, a nyár elején döntött egy őszi országgyűlésről. Bakócz prímás a nemesség egyházellenes támadásától tartott. Estei Hippolithez július 22-én írt levelében ezt írta: „A diéta nagyon veszélyes lesz, olyan, amilyen eddig nem volt. Altalános vélemény, hogy vér is fog folyni. Mindenki annyira zajong a papság ellen".1 3 Másnap adta ki Ulászló a városoknak szóló országgyűlési meghívót Szent Mihály napjára (szept. 29.), melyben leszögezte: nyugodt, fegyverzörej nélküli országgyűlést akar, amelyen a főpapok és bárók, az ország többi előkelői és nemesei, valamint a Szent Korona minden tagjából és alávetett részéből teljes meghatalmazással ellátott követek tartoznak megjelenni. A városok is küldjék el követeiket.1 4 Tehát nem fegyveres országgyűlésről volt szó. Követek csak a melléktartományokat (Erdély és Szlavónia), valamint a városokat képviseljék.1 5 Mialatt az uralkodó megállapodott a rendekkel, a magyar ügy nemzetközivé vált. Miksa birodalmi gyűlést hívott össze Kölnbe, amelyet június 21-én nyitottak meg. A római király ekkor állt hatalma csúcspontján, a gyűlés napirendjén fontos birodalmi ügyek szerepeltek.1 6 Elég későn, július 21-én, terjesztette elő a magyar ügyet. E szerint Szapolyai megkísérelte Magyarország megszerzését, amire Miksának örökös joga van. Ezért 1000 lovast és 4000 gyalogost kért az ország megszerzésére, amihez még 10 ezer embert ígért saját tartományából. Felhívta a figyelmet annak a hasznára, ha Magyarországot még Ulászló életében a Birodalomhoz tudja csatolni. A Birodalmi Gyűlés július 31-én határozatban szavazta meg a Miksa által kért katonaságot egy évre, hogy megszerezhesse Magyarországot és Csehországot a Birodalomnak. (Arra úgy látszik nem gondoltak, hogy az utóbbi máris a Birodalom része.)1 7 Miksa előterjeszté-12 H. Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. i. m. 312 - 319. 13 Dieta erit valde periculosa, qualis forte non fuit hactenus; communis est opinio, quod пес cruore carebit; adeo omnes in Clerum tumultuantor. — Fraknói Vilmos: Erdódi Bakócz Tamás élete. Bp. 1881. 90. (1. sz. jegyz. ). 14 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története 1/6. Sopron 1928. (a továbbiakban: Sopron) 218-219. 15 Szabó Dezső ezt másként értelmezi (Szabó D.: Küzdelmeink i. m. 94.). Mivel a rákosi végzést a megyei követek adtak ki, szerinte nem kellett minden nemesnek megjelenni. Kétség kívül nincs kimondva nyíltan a fejenkénti megjelenés kötelezettsége, viszont a követküldés csak a melléktartományokra és a városokra vonatkozik, tehát a fentiekben említett megoldás a helyes. Az, hogy a végzést megyei követek adták ki, érthető, több ezer nemes nevét nehéz lett volna leírni. Bizonyára minden megye jelenlevő nemessége megbízott néhány személyt, akiket felvettek az oklevélbe. Ez a módszer különben más országgyűlésekről fennmaradt tagnévsorokból is kikövetkeztethető. 16 H. Wiesflecker: Kaiser Maximilian I. i. m. 206-220. 17 Uo. 213-216., 323-324.; Fraknói V.: A magyar királyválasztások i. m. 125.
