Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Gerics József-Ladányi Erzsébet: 11. századi történeti események középkori történetírásunkban 349
356 GERICS JÓZSEF - LADÁNYI ERZSÉBET század közepére Kristó 1966-ban, amint idéztük, maga rögzítette a pápai oklevelek hatását. Ezt az akkori álláspontját 1994-ben említés nélkül feladta. A III. Henrik és I. András közti hadviselést és időnkénti béketárgyalásokat a császár által pápává tett német püspökök szakadatlan figyelemmel kísérték, gyakori németországi tartózkodásuk során bekapcsolódva a birodalom kormányzásába, részt vállaltak a békealkudozásokból. A kormányzatban való részvételük során annak oklevéladásában is eljártak IX. Leo (1048-1054), II. Viktor (1054-1057) és X. István (1057-1058), legalább oldalukon tartózkodó nótáriusaik útján. Arról biztos tudomásunk van, hogy velük volt az ősi Liber Diurnus Romanorum Pontificum és mind a pápai, mind a császári oklevéladásnál fel-felhasználták mintáit. Ezekkel a birodalmi kancellária jegyzőinek is alkalmuk lehetett megismerkedni.31 A Liber Diurnus anyagában a következő, figyelmen kívül nehezen hagyható anathema- és sanctio-részek is olvashatók. Bármelyikük mintául szolgálhatott a békeoklevélhez: „... si neglexeris, divine indignationi incurras" „... quodsi... contra ...promissionis meae seriem aliquod facere... temptavero, reus inveniar in aeterno iudicio et ultionem Ananie et Saphire incurram" „... quodsi... contra huius promissionis meae seriem aliquid facere temptavero ... reus inveniar aeterno iudicio et ultionem Ananie et Saphire incurram" „... ut diaboli ministros aeterno anathemate condemnavit" „... Macedonium rebellem spiritus sancti ... perpetui anathematis censura prostravit" „... Nestorius ... multiplici anathemate in perpetuum condemnationem detect us est" „... qui Seminestoriani vocati sunt, sub anathemate aeterne censure ab ecclesia dei proiecti sunt." „sub divini iudicii obtestatione et validis atque atrocioribus anathematis interdictionibus" „... statuentes auctoritate b. Petri... sub divini iudicii obtestatione et anathematis interdictum..."32 Kristó Gyulának a német királyi oklevelekre való, 1994. évi kizárólagos hivatkozása abban a tekintetben is váratlan álláspont-, illetve szempontváltoztatás a korábbiakhoz képest, mert 1966-ban legalább esetlegesen számba veendő mintaként említette a 11. századi magyarországi magánokleveleket. Ez annyiban semmiképpen nem elhanyagolandó szempont, mert a zselicszentjakabi monostor 1061. évi alapítólevele például „Dei et sancte Marie sanctique Jacobi omniumque sanctorum feriatur anathemate" részletet tartalmaz, a százdi monostoré pedig (1067 körül) „sit anathema sub excommunicatione omnipotentis Dei"-1 ír.33 Az anathema-formulának a német királyi oklevelekből való hiánya azonban, amelyet Kristó Gyula annyira hangsúlyoz, mégsem lehet a német-magyar 31 További irodalommal részletesen 1. Gerics J.: A krónikakutatás és az oklevéltan i. m. 287-290. 32 Liber Diurnus Romanorum Pontificum. Ex unico codice Vaticano denuo edidit Theodor E. ab Sickel. Vindobonae 1889. 63., 80., 81., 95., 96., 97., 99., 102., 125. 33 DHA I. 173. és 185.
