Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
342 BÁLINT CSANÁD munkra ismeretlen módon belekeveredhettek azokba a népcsoportokba, amelyekből a honfoglaló magyarság összetevődött, hogy az a történeti anthropológia eszközeivel szignifikánsan ki sem mutatható. Ráadásul a keveredés a honfoglalás után is folytatódott; gyakorlatilag folyamatos volt. Melyek a történeti embertan ethnogenetikai eredményei a kora középkori steppei népek kutatásában? Kiderül, hogy nemcsak az egyes steppei népek között nem tud szignifikáns különbségeket kimutatni, de még a nagyobb politikai alakulataikhoz köthető, viszonylag nagyobb darabszámú embertani szériák pontos ethnikai kapcsolódásait sem sikerült megnyugtatóan tisztáznia. Mindez valószínűleg nem a kutatás hiányossága, hanem a forrásanyag jellegéből fakad. A Kazária területén talált, egymással félévszázada összehasonlított hosszúfejű europid és rövidfejű europo-mongolid koponya száma nem éri el a százat33 5 (hasonlóan összefoglaló célzatú vizsgálat azóta nem történt), a javasolt ethnikai interpretáció (az tudniillik, hogy alánokról és bolgár-törökökról van szó)33 6 módszertani és történeti szempontok alapján vitatható.33 7 A 6-8. századi avarkori és a 10-11. századi magyarországi embertani anyag száma annál lényegesen magasabb ugyan (60 000 és 26 000 egyén),33 8 mégsem sikerült sem az egyes keleti eredetű embertani típusokat („pamirid", „turanid" stb.), sem az europid szériákat az Avariában, illetve Magyarországon élt különféle ethnikumokhoz kötni. Az egyértelműen ázsiai eredetű avarság embertani anyagán belül a mongoloid elem 10-15%-os aránya33 9 mind az avar ethnogenezis, mind az anthropológia történeti kompetenciája szempontjából elgondolkodtatóan alacsony (különösen ha számításba vesszük, hogy a hazai kutatás korai korszakában előszeretettel a mongolid típusúakat vitték be a gyűjteménybe!). Ugyanígy a 10-11. századi magyarországi koponyák esetében még csak remény sem mutatkozik arra, hogy az europid típusúakon belül az egykor Kelet-Európában az ősmagyarokhoz csapódott keleti szlávok, esetleges finnugor és iráni eredetű csoportok mellett a történeti embertan módszereivel meg lehessen különböztetni a Kárpát-medencében a magyarságba beolvadt nyugati és déli szlávok (és azoknak is különböző csoportjainak!), valamint frankok és az esetleg Nyugat-Európából, valamint Itáliából behurcolt foglyok csontmaradványait. (Ez utóbbi viszont az, amiben — nagyon sok alapkutatás után! — a történeti genetikai vizsgálatok révén egyszer majd előrelépés várható.) Meglepő és értelmezésre vár továbbá az a körülmény, hogy ennyiféle beolvadás után az Árpád-kori embertani anyag miért mutat olyan egyöntetű képet? Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az előbbi nem tekinthető a honfoglalás kori népesség egyenes folytatásának,340 hanem sokkal inkább a 895 előtt itt éltnek.34 1 Minthogy pedig — legalábbis a kora középkori 335 V V. Ginzburg-. Antropologiceskie materialy к probleme proischozdenija naselenija chazarskogo kaganata. Sbornik Muzeja Archeologii i Ëtnografii 13. (1951) 309-416.; további irodalmát 1. Cs. Bálint: Archäologie i. m. 56. (131. sz. jegyz.). 336 S. A. Pletnëva: Ot kocevij i. m. 184-185. 337 Cs. Bálint: Archäologie i. m. 56-59. 338 B. Mende: Problèmes i. m. 3. 339 Uo. 9. 340 ßjy Kinga- Régi magyarokról - újból. Anthropológiai Közlemények 42. (2001) 25. 341 Kinga Ery-, Comparative Statistical Studies on the Physical Anthropology of the Carpathian Basin Population between the 6th -12t h Centuries A. D. Alba Regia 20. (1983) 126.
