Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Bálint Csanád: Az ethnosz a kora középkorban. (A kutatás lehetőségei és korlátai) 277
340 BÁLINT CSANÁD szenzációt keltő europid múmiák előkerülése (némelyikük szőke hajú és kék szemű!) nemcsak az egész indogermán őshaza és szétvándorlás kérdése szempontjából nagy jelentőségű, de egyben nyilvánvalóvá teszi: a keveredés még a steppei népek bölcsőjének tartott Belső-Ázsiában is már legalább a Kr. e. 1800 körül elkezdődött.32 3 (Úgy látszik, ennek genetikai nyoma is kimutatható.32 4 ) Közép-Ázsia embertani összetételével kapcsolatban fontos tájékoztatást nyújtanak a tagari kultúrának az I. évezred első feléből származó halotti maszkjai is. Némelyikük kifejezetten naturalista jellege még a nem-szakemberek számára is nyilvánvalóvá teszi: ezek biztosan nem mongolid típusú emberektől származnak.32 5 Ugyanígy nagyon korán megkezdődött a mongolid embertani típusnak Európába való beáramlása: a Káma-vidéki lugovoi temető Kr. e. 5. századi sírjaiban nagy számban találtak ilyen koponyákat.326 A keveredéseket többféle esemény mozdította elő: 1) a hódítások, a hadjáratokban szerzett foglyok, rabszolgák,32 7 a telepítések és diplomáciai kapcsolatok,32 8 2) általános volt egész népcsoportok áttelepítése is: a bizánci gyakorlatról a források gazdagsága miatt van képünk,32 9 egy-egy esetet a szászánida Iránból és Kínából fentebb említettem. Nagyon fontos itt fölfigyelnünk arra, hogy Shih-min császárnak a birodalmában élő hiung-nuk kiirtására irányuló parancsa végrehajtása során az azonos nyelv és viselet miatt sok kínait is megöltek — eszerint a végrehajtók számára az embertani típus már ott és akkor sem nyújtott kellő eligazítást! Ez kitűnően illusztrálja azt, hogy bár a szinid és a szajáni típus („kínaiak" és „belső-ázsiaiak") közti különbségek még a laikusak számára is pregnánsak, nemhogy tudományosan kitűnően leírhatók, de azok valójában mégsem 323 The Tarim Mummies. Ancient China and the Mystery of the earliest Peoples from the West. Ed. J. P Mallory, Victor H. Meir. London 2000.; Christopher P. Thornton - Theodore G. Schurr: Genes, Language and Culture: an Example from the Tarim basin. Oxford Journal of Archaeology 23. (2004) 83-106. 324 Olga A. Derbeneva - Elena B. Starikovskaya - Douglas C. Wallace - Rem I. Sukernik: Traces of Early Eurasians in the Mansi of Northwest Siberia Revealed by Mitochondrial DNA Analysis. American Journal of Human Genetics 70. (2002) 1009-1014. 325 Legutóbb: FA'ga B. Vadeckaja: Sibirskie pogrebal'nye maski (predvaritel'nye itogi i zadaci issledovanija). Archeologiceskie Vesti 11. (2004) 298-323. 326 Anna V Zbrueva: Istorija naselenija Prikam'ja v anan'inskuju ëpochu. Materialy i Issledovanija po Archeologii 30. (1952) 189-190. 327 Miután a feliratot állíttató vezér legyőzte a türkök ellen föllázadt törzsszövetséget, a „ménes(üke)t, vagyon(uka)t, lányai(ka)t, asszonyai(ka)t elhozta." - Sine-usu felirat, keleti oldal 3., 1. Berta Á.: Jól halljátok i. m. 304. 328 Egyetlen példa, mégha maga az eset tragikusan, ugyanakkor a célját tekintve eredménytelenül végződött is: I. Khusro 573-ban elfoglalta Bizánctól Aparaea-t és a gazdag hadizsákmányból 2000 fiatal és szép hajadont gazdagon felékesítve a türköknek akart küldeni, akik a keresztény hitük és női erényük megőrzése érdekében magukat egy folyóba vetve vértanúként haltak meg, vö. Iohannes Ephesinus VI .7., magyarul: Szádeczky-Kardoss S.: Avar forrásai i. m. 227. 329 Ezek elterjedt voltáról a forrásokban leginkább gazdag Bizánci birodalom esetében kapunk képet, 1. Peter Charanis: The Transfer of Population as a Policy in Byzantine Empire. Comparative Studies in Society and History 3. (1961) 140.; Jan Ferluga: Untersuchungen zur byzantinischen Ansiedlungspolitik. Zbornik Radova Vizantinoloskog Institute 23. (1984) 49-61.; St. Turlej: Monemvasia i. m. 146. nyomán.
