Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Grősz-per előkészítése - 1951; Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grősz-per (Ism.: Gergely Jenő) 267

273 TÖRTÉNETI IRODALOM nak neve Demokrata Néppárt volt. A 65. és 66. jegyzetek próbálják korrigálni a pártdokumentumban (az MDP KV Titkárság 1951. június 4.) lévő zavart a placetum regium (királyi tetszvényjog) illetve a ius supremae patronatus (főkegyúri jog) körül. Eredetüket tekintve helyes tájékoztatást kapunk. Az újkorban a placetum regium a király előzetes hozzájárulási joga a szentszéki dokumentumok kihirdetéséhez. A főkegyúri jog viszont a magyar apostoli király katolikus egyházzal kapcsolatos jogosítványainak összessége, amelyek közül a legfontosabb a Szentszéktől függő stallumok (érsekségek, püspökségek, prépostságok, apátságok) betöltésével kapcsolatos joga. Rákosiék itt nyilván a kinevezéshez való előzetes hozzájárulásukat (gyakorlatilag vétójukat) kívánták elismertetni, miközben a kinevezés jogát a pápától nem vitatták el. A 199.. jegyzetben „Szűz Mária mennybemenetelének" dogmáját említi, holott a hivatkozott Grősz-féle szövegben helyesen „mennybevitele" szerepel. A kettő között lényegi különbség van: csak Jézus Krisztus mennybemeneteléről lehet beszélni, aki feltámadása után, mint Isten fia ment fel a mennybe az Atyához. Szűz Mária nem volt isten, hanem Istenanya, s ezért nyerte el Istentől azt, hogy halála után nem csak lelke szállt fel a mennyekbe, hanem testét is „felvette" magához az Úr. A 286.. jegyzet szerint az Actio Catholica szervezése nálunk helyi kezdeményezésként 1925-ben indult. Ekkor itt még nem is tudtak az AC-ról, amelynek szervezését a 30-as évek elejétől kezdik (a jezsuiták) szorgalmazni, és csak az évtized közepén kezdődik meg a központi szervezés, helyi szervezés nincs, mert az egyházközségek lesznek az AC „helyi szervei". A 291-es jegyzetben a MANSZ: Magyar Nemzeti Szövetség lenne. Szerintünk a MANSZ a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége volt, amely valóban ekkor (1919 ősz) alakult, és létszáma is legalább a megadott nagyságrendű volt. A 299.. jegyzetben a koadjutorra hivatkozva: ennek latin megfelelője nem coadjutor, hanem coadiutor. Magyarul segéd, ami itt segédpüspököt jelent, aki felszentelt címzetes püspök. A hozzáfűzött félmondat: „aki többnyire követi elődjét a püspöki székben", többszörösen téves megállapítás. A segédpüspöknek nincs „elődje", az ő kinevezése semmiben nem csorbítja a megyéspüspök (ordinarius) joghatóságát. A megyéspüspököt akkor követi a széküresedéskor, ha kinevezése eleve „coadiutor cum iure successionis", azaz utódlási joggal felruházott segédpüspök. Mint ilyen, a széküresedés esetén automatikusan elfoglalja a stallumot. A Balogh-Szabó kötetben csak néhány tévesztés található. A 303. jegyzetben közlik, hogy „Zichy János gróf nem volt kultuszminiszter".. Ezzel szemben kétszer is az volt: 1910-1913 között először és 1918. májustól októberig másod ízben. A megemlített pontatlanságok ellenére nyilvánvaló, hogy a több száz lábjegyzet számos új információval segíti a források autentikus értelmezését. Szabó Csaba kötetéhez értékes „annotált névmutató" tartozik a kötetben szereplő személyek fontosabb életrajzi adataival. Az ilyen nem látványos mutató összeállítása mögött rengeteg munka van, hiszen a legkülönbözőbb helyekről kell összegyűjteni az adatokat és kontrollálni azokat. A nemegyszer egymásnak is ellentmondó adatközlők pontosítása, a valóságnak megfelelő adat kiválasztása eleve széles körű műveltséget tételez fel. Az ugyancsak több száz név mögött olvasható információk közé óhatatlanul bekerülhetnek félreértések. A Czettler Jenő szócikkben bizonyára elírás, hogy 1921-ben a Keresztény Gazdasági és Szocialista Párt egyik vezetőjévé választották. Ez a párt 1925-től létezett, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt (a kormánytámogató keresztény párt, amelyhez Czettler is tartozott) és az ellenzéki Országos Keresztényszocialista Párt (Haller István) fúziójának eredményeként. De nevében következetesen a „Szociális" és nem a „Szocialista" jelző szerepelt. Glattfelder Gyula a szócikk szerint „betegsége miatt székhelyét nem foglalta el". Ez így igencsak félreérthető, mert Glattfeldernek nem Kalocsát kellett volna elfoglalni, hanem a kalocsai érseki széket, tehát nem székhelyét, hanem székét.. Gömbös Gyula a Magyar Nemzeti Függetlenségi (Fajvédő) Pártot nem 1923-ban alakította, hanem pontosan 1924. november 13-án. (Az Egységes Pártból 1923. augusztus 23-án lépett ki.) A forrásközlés szakszerűségét a levéltáros és a levéltárakban jártas szerzők eleve garantálják. Csak sajnálhatjuk, hogy máig nem jelent meg az általuk beígért folytatás a Grősz-per mellékpereiről. (Amint a „Híres politikai perek" sorozat is befulladt.) Hiszen a főperhez kapcsolható 24 mellékperben 200 személyt ítéltek el, s a hozott halálos ítéletek közül 15-öt végre is hajtottak. Egyetértünk a szerzőkkel, hogy ez a perkomplexum volt a Rákosi-korszaknak a lakosság szinte minden rétegének megfélemlítését célzó egyik legnagyobb méretű törvénytelensége. Gergely Jenő