Századok – 2006

TÖRTÉNETI IRODALOM - A Grősz-per előkészítése - 1951; Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grősz-per (Ism.: Gergely Jenő) 267

267 TÖRTÉNETI IRODALOM 1943 júniusában. A magyar szélsőjobb nehezen viselte el a honvédelmi minisztert, aki szót emelt a 2. magyar hadsereg katonái, mi több a velük együtt szolgáló munkaszolgálatosok sanyarú sorsa miatt. Biztosokat nevezett ki a munkaszolgálatosokkal történő bánásmód itthoni és frontbeli ellenőrzésére. Ez, valamint kiállása a 2. magyar hadsereg hazaszállítása mellett és ugyanakkor ellenállása a balkáni magyar háborús jelenléttel szemben kivívta a német vezetés és magyar szimpatizánsaik ellenszenvét is. Személyén keresztül megkezdődött a szélsőjobb támadása a Kállaykormány ellen. Többek között vagyonszerzését, zsidó barátját és rokonát, a zsidók melletti kiállását állítva a középpontba interpellációt jegyeztek be ellene a parlamentben. A kormányzónak és Kállaynak küldött levelében pontról pontra cáfolta és visszautasította az ellene felhozott vádakat. Elsősorban az újabb háborús elkötelezettség kerülésére s az erők megőrzésére irányuló politikájában, a hadseregen belüli jobboldali politika visszaszorításának kísérletében jelölte meg az elleni irányuló hadjárat valós okait. Úgy ítélte meg, hogy a kormány elleni támadás az ő visszavonulásával egyelőre leszerelhető, ezért felajánlotta lemondását. Kállay miniszterelnök javaslatára végül a kormányzó is elfogadta a maga részéről eredetileg visszautasított lemondását. Nagy Vilmos pályája töretlen volt. Politikai meggyőződését, hazafiságát, mély emberségét képes volt megalkuvás nélkül érvényre juttatni. A nyilasoktól a börtön járt ki neki, az új világban megúszta nyugdíjának megvonásával. Különös sors jutott osztályrészül Borsányi Julián alezredesnek, aki emigrációjában a Szabad Európa rádió Bell ezredese néven mondta el katonapolitikai kommentárjait. Borsányi hadmérnökként szolgált a Honvédelmi Minisztériumban, amikor az 1941. júniusi kassai bombatámadást követően technikai szakértőként néhány napra Kassára vezényelték. Távol állt tőle, hogy támadás politikai körülményeivel foglalkozzon. Meglepetésként érte, amikor a hatvanas években a rendszer publicistái és történészei Bell ezredest a bombázás „kiagyalójaként és közreműködőjeként" aposztrofálták. Forrásuk a kitaláció volt, amit nem tudtak és kellett igazolni. Borsányi ezt követően a kassai támadás kutatójává vált és önmaga igazolásán — ami nem volt nehéz — messze túlmutató igen értékes tanulmányokkal, monográfiával jutott közelebb a kassai támadás rejtélyének megoldásához. Halála megakadályozta további munkálkodását, azonban hagyatéka nagy segítségére van mindazoknak, akik a megnyíló külföldi levéltárakban reménykedve tovább folytatják a kutatást. Hosszan sorolhatnák még a kötetben szereplő személyeket. Válogatásunk esetleges, mellőz minden értékrendet, tematikai csoportosítást. Hasonló sorsokról számol be a szerző, igyekszik igazságot szolgáltatni, megelőzve a megkésett hivatalos rehabilitációt. A recenzens azon meggyőződésétől vezetve ajánlja olvasásra Szakály Sándor gyűjteményes kötetét, hogy a benne megismert élet utak hozzásegítik annak forgatóját egy előítéletektől elmarasztalt hadsereg tábornoki és tisztikarának árnyaltabb, a valós katonai értékeket érvényre jutni engedő megismeréséhez. Dombrády Lóránd A GRŐSZ-PER ELŐKÉSZÍTÉSE - 1951 Szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta és a mutatókat összeállította Szabó Csaba Párhuzamos archívum. Sorozatszerk.: Varga László. Osiris - Budapest Főváros Levéltára, Budapest, 2001., 409 o. Balogh Margit - Szabó Csaba A GRŐSZ-PER Híres politikai perek. Sorozatszerk.: Stemler Gyula Kossuth Kiadó, Budapest 2002., 313 o. A közelmúltban megjelent egyháztörténeti vonatkozású forráskiadványok — Balogh Margit és Szabó Csaba művei — jelentős hozzájárulások a legújabb kori magyar egyháztörténetírás megújulásához. Az autentikus források szakszerű közzététele mintegy az előfeltétele az elfogultságoktól és ideologizálástól mentes egyháztörténetírásnak. A címben jelzett munkák szerves folytatásai részint a hasonló tematikájú köteteknek (Szabó Csaba: Egyházügyi hangulat-jelentések, vagy Gergely Jenő: A Mindszenty-per), részint a köztörténeti jellegű dokumentumköteteknek (pl.