Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt: Gratz Gusztáv és a "Népinémet Bajtársak" viszonya történetéhez. 1935-1936. évi dokumentumok Gratz irathagyatékából 161

GRATZ GUSZTÁV ÉS A „NÉPINÉMET BAJTÁRSAK" VISZONYA 171 mert ez a dolog lényegéből következik, másrészt mert a sajnálatosan értetlen magyar közvélemény a politikai harcot adott esetben kikényszeríti. A politikai harc e célok érdekében annál is csábítóbbnak tűnik, mivel a mozgalom általá­nosan elismert erkölcsi-politikai alapelveket tett magáévá, mivel a magyarság saját népcsoportjai érdekében ugyanezeket az alapelveket vallja, mivel az állam ezeket az elveket ugyancsak indokoltnak ismeri el, az alapelvek megvalósítása mégis érthetetlen és indokolatlan ellenállásba ütközik. Minél nagyobb ez az el­lentmondás, — sajnos ez nem kicsi, — annál nagyobb a csábítás a politikai harcra. Mégis: a politikusán cselekvők számára nem lehet csak ennek az ellent­mondásnak a nagysága, a csábítás ereje, az alapelvek jogossága meghatározó. Számolni kell az adott hatalmi viszonyokkal. A hatalmi viszonyok pedig jelen­leg egy keményen folytatott politikai harc ellen szólnak. A német mozgalom feladata A német mozgalom meg akarja őrizni a németséget népiségében, és biztosíta­ni akarja további fejlődését. E cél elérése érdekében különböző követeléseket tá­maszt, melyek többnyire a kulturális élet területén mozognak. Ezzel azonban még nincs minden elintézve. A népnek saját vezetés is kell, mert csak a vezetőségen ke­resztül válik a nép népközösséggé. A vezetőség a népcsoportban a szellem és a lé­lek, és mindenekelőtt összekötő elem. Egy népiségi mozgalom tehát sohasem törhet annyira előre a politikai harcban, hogy ezzel saját vezetését végveszélybe sodorja. Más népcsoportoknál ez lehet, hogy egyáltalán nem probléma, mert ott mindig lesz vezetés: a magyarországi németségnél többek között ez is problé­ma, egy nem is jelentéktelen probléma. Jakob Bleyernek nem volt könnyű dol­ga azzal, hogy kialakítson maga körül egy értelmiségiekből álló kört. Ami ma vezetőség címén még rendelkezésünkre áll, a bleyeri tartalékból származik. A vezetőség megőrzésének követelése legalább annyira jogos és fontos, mint a kulturális népéletet biztosító eszközök követelése. Metódusok Politikai célokért politikai eszközökkel lehet küzdeni. Különböző eszkö­zök vannak azonban, melyekkel az ember úgy gondolja, hogy célt érhet. Egyéni mérlegelés kérdése, hogy adott esetben melyek azok a helyes eszközök, melyek­kel a cél elérhető, legalábbis a politikai harc ideje alatt. Csak a történelem dönt­het arról, hogy egy eszköz helyes, vagy rossz volt. Az eszközök, tehát az alkal­mazandó metódusok körül a magyarországi németségen belül két irányzat ala­kult ki. Az egyik úgy véli, hogy a követelések érvényesítése érdekében élesebb hangot kellene megütni. Mindenekelőtt a népcsoport felrázásában kellene ha­tározottabban eljárni. Ez a Basch-Huss-csoport. A másik csoport, mely az UDV elnöke, Dr. Gratz Gusztáv mögött áll, mind a követelések érvényesítésénél, mind a népcsoport felrázásánál óvatosan akar eljárni, és mindenekelőtt kerülni akarja a konfliktusokat a kormánnyal és a nyilvánossággal. Súlyos harc fejlő­dött ki e kérdés körül a német vezetőségen belül. A Basch-Huss-csoport nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom