Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Makkai Béla: A sajtó szerepe a magyar kormány ó-romániai nemzetgondozási programjában 3

MAGYAR KORMÁNY Ó-ROMÁNIAI NEMZETGONDOZÁSI PROGRAMJA 9 tézte, hogy Bukarestben a magyarellenes Epoca szerkesztőjével mutatkozott, s a román sajtó — neki köszönhetően — csakhamar a titkos magyar kormány­misszió hírétől visszhangzott.37 A Kárpátokon túli olvasóközönség Poliány nevét ugyancsak hamar megis­merte. A Bálinthtal való stafétaváltás 1903 kora őszén történt, ám nem volt egészen problémamentes, ugyanis a lelkész nem tudott elszámolni az erdélyi püspök, valamint az EMKE pénzügyi támogatásával, s az anyaországi források­ból alapított nyomda magyar betűkészletének is nyoma veszett.38 A Miniszter­elnökség azonban tekintettel volt a lapalapító előd vitathatatlan érdemeire, s — hogy „a derék pap el ne kedvetlenedjék"39 — méltányosságból a giurgiui plé­bániára helyeztették át.4 0 A pap-szerkesztő búcsúlakomáját azonban az egykori munkatársak fenekedése árnyékolta be. Miután Poliánynak ily módon sikerült ellenségeket szereznie, egy csapásra a kivándorolt magyar közösségeket pusztí­tó viszály részesévé vált.4 1 Később abból származtak kellemetlenségei, hogy ambiciózusan belevetette magát a katolikus egyházközség megszervezésébe.42 Mégis viszonylag könnyű volt számára a beilleszkedés a bukaresti magyarság egyleti életébe. Nem sokkal posztja elfoglalása után a Bukaresti Magyar Társu­lat díszelnökévé, feleségét pedig zászlóanyává választották. S ez nagyon is meg­felelt az előzetes terveknek; az már kevésbé, hogy az egyleti pártoló tagság és a zászlóanyaság „költségeire" külön segélyt kért megbízóitól.43 Forgolódása még­is meghozta az első sikereket: 1903. szeptember végén arról számolt be, hogy si­került visszaterelnie a korábban kivált dalárda tagságát a Társulatba; „majd később olvasztom a többit" - ígérte kissé kérkedően.4 4 Igyekezetét azzal hono­rálták, hogy a főkonzulátusi anyakönyvezetőt arra utasították, hogy a házassá­gi hirdetéseket Poliány lapjában tegye közzé, ami természetesen keresettebbé tette a Bukaresti Magyar Újságot.4 5 Az általános elégedettség jelének tekint­kérte Goluchowskitól, utasítsa Pallavicini János követet, hogy a Bukaresti Magyar Újság szerkesztői posztjától elütött, s bizonyára rendkívül frusztrált Sebestyéntől óvakodjanak, s lehetőleg érjék el mi­előbbi hazatérését. L. Széli levele Goluchowskihoz. (1903. máj. 17. Fogalmazvány.) Uo. 37 Átirat Agenor Goluchowskinak, válaszul a külügyminiszter 1903. ápr. 28-ai levelére. MOL К 26, 858. es., 1903-XVIII-1871. sz. (405. alapsz.) 38 Poliány Zoltán jelentése a Miniszterelnökségnek (D. n. Érk.: 1904. febr. 7.) MOL, К 26, 604. es., 1904-XVIII-636. sz. A szerkesztő jelentésében az áll, hogy a pénzt hosszas és botrányos utánjá­rást követően találta meg, és fizette vissza Bartók György református püspöknek. L. Uo. 45—46. p. 39 Átirat Agenor Goluchowski külügyminiszternek. (1903. márc. 26. Fogalmazvány.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-1006. sz. (405. alapsz.) 40 Pro domo. (D. n.) MOL, К 26, 742. es., 1904-XVIII-3480. sz. (1702. alapsz.) 41 Poliány Zoltán félhivatalos levele a Miniszterelnökségnek. (1903. szept. 24.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVlII-ad 97. (405. alapsz.) Mint írta: „Itt 4-5 ember gyűlölködésén és bosszúvágyán múlik minden. A népet ezek uszítják egymás ellen." 42 Ebbéli erőfeszítéseit azonban Pallavicini követ kifejezetten nagyra értékelte. L. Palalvicini jelentése Agenor Goluchowski közös külügyminiszternek. (1904. jan. 8. Fogalmazvány.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-5338. sz. (405. alapsz.) 43 Poliány Zoltán félhivatalos levele a Miniszterelnökségnek. (1903. szept. 3.) MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-ad 97. (405. alapsz.) 44 Uo. 45 L. Fogalmazvány Plósz Sándor igazságügy miniszternek (1903. okt. 11), valamint a minisz­ter 32639/1903 I. M. rendelete (1903. okt. 23.). MOL, К 26, 858. es., 1903-XVIII-4191. és 4428. sz. (405. alapsz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom