Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127

GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 159 az a földdarab. Talán azt lehetne Czernin grófnak a szemére vetni, hogy anél­kül tett a tárgyalópartnerének fontos ígéretet, hogy a térképet megnézte volna. De a helyzet akkor tulajdonképpen olyan volt, hogy bármit mutatott volna is neki a térkép a szerződés tárgyát képező területek fontosságáról, ő a békét ak­kor is megkötötte volna. Hogy az Ukrajnával kötött béke megérte-e azt az áldozatot, amibe került nekünk, az éppen hazautazásunk idején rendkívül kétséges volt. A kijevi Rada helyzetéről szóló hírek, amelyek még Breszt-Litovszkból való elutazásunk előtt eljutottak hozzánk, egyre aggasztóbbak voltak. Az ukrán delegátusok nem is mertek hazaindulni. Egyébként nem is juthattak el Kijevbe, hacsak nem nagy kerülővel, mert a közvetlen út a bolsevikok által ellenőrzött vidéken vezetett át. Az ukrán delegáltak elutazásuk előtt sürgősen katonai segítséget kértek a németektől, de csak azt az ígéretet kapták, hogy az ukrán nemzetiségű hadifog­lyokat felfegyverzik és hazaküldik. Az ukránok azonban ettől a legkevésbé vol­tak boldogok. Ljubinszkij úgy vélte, a polgárháború sajátos dolog, nem lehet tudni, hogy a hadifoglyok végül is kinek az oldalán kötnek ki. Czernin gróf azonban a kijevi Rada erőteljesebb katonai támogatását is pártfogolta, és ami­kor azt mondtam neki, nincs a világon az a hatalom, amelyik egy 30 milliós né­pet arra tudna kényszeríteni, hogy megtartson egy olyan kormányt, amelyet nem akar, Czernin nagyon helyesen azt felelte, hiszen mi nem a Radának aka­runk segíteni, hanem a nekünk megígért ukrán gabonát akarjuk megkapni, az­tán miattunk a Rada kormánya el is tűnhet. Czernin nem osztotta azt az ag­gályt, hogy ez az akció a mi munkásságunk körében rossz hangulatot váltana ki, mert most mindenki számára a kenyér a legfontosabb. Ebben Czerninnek igaza is volt. Ebben az összefüggésben hívtam fel a figyelmét Czernin grófnak arra, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segítség lehetőséget teremt szá­munkra, hogy engedményeket kérjünk tőle. Elsősorban az jöhetne szóba, hogy Ukrajna visszaadná nekünk azt a jegyzőkönyvet, amelyben köteleztük magun­kat arra, hogy Kelet-Galíciából önálló koronatartományt csinálunk. De az sem kizárt, hogy ez alkalommal területi engedményeket is elérhetünk — például Cholm esetében. Czernin ezzel nagyon egyetértett. Ismét nagy reményeket táp­lált, hogy az ausztro-lengyel megoldás6 4 megvalósítható, egyszerűen azért, mert német részről nemcsak Kühlmann, hanem Hoffmann sem tartja lehetségesnek a független Lengyelországot, sem pedig Lengyelországnak Németországhoz való csatolását nem kívánják. Czernin remélte, hogy a lengyelek ellenállásával meg le­het birkózni. Úgy vélte, először a lengyeleket Cholm ügyében bizonytalanságban kell tartani, aztán ha lecsillapodott a nyugtalanságuk, akkor Lemberg elvesztésé­nek lehetőségével kell megijeszteni őket, és ha ez hat, akkor néhány Németország­tól kicsikart engedménnyel és az ukrán koronatartomány határainak megváltoz­tatásával, melynek során Lemberg Lengyelországban maradna, új alapot lehetne teremteni a Lengyelországgal történő megegyezéshez. 64 Számos elképzelés született az első világháború során a központi hatalmak által elfoglalt Orosz-Lengyelország sorsával kapcsolatban. Felmerült, hogy létrehoznak egy német protektorátus alatt álló Lengyelországot (kislengyel megoldás), vagy a Monarchiához csatolják ezen lengyel terüle­teket (ausztro-lengyel megoldás).

Next

/
Oldalképek
Tartalom