Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség és besúgóhálózat Magyarországon egy rendszerváltás fordulatos hónapjaiban (1860-1861) 1551

1570 DEÁK ÁGNES bécsi rendőrség bizalmijának, a Bécsben élő Leopold Mandlnak küldte; feltehető­en ez volt a helyzet 1860-1861-ben is. Őt a jelentés „körültekintő megfigyelő és a politikai viszonyok éles elméjű ítésze"-ként jellemez, aki konkrét megbízások tel­jesítésére nem használható. Viszont — ahogy megjegyzik — már 1859 előtt is a minisztérium levelezőihez tartozott.67 „Dr. Schwarz" feltehetőleg Schwartzer Ferenccel azonosítható, aki 1850-ben nyitotta meg Vácott magánintézményét, amelyet 1852-ben helyezett át Budára.68 Dr. Ludwig Lewis, a pesti egyetem angol nyelv és irodalom magántanára, 1848-ban a bécsi Szt. József szabadkőműves páholy alapítója és mestere volt, ak­tívan részt vett az 1860-as években a magyarországi szabadkőművesek tevékeny­ségében is. 1861 nyarán tűnik fel a minisztérium központi nyilvántartásában, amikor is kérik, írjon sűrűbben, és eddigi küldeményéért küldenek számára 60 forintot. Lewis azonban nem ekkor kezdte rendőrinformátori pályafutását. Már 1852-től Protmann rendőrigazgató bizalmi embere volt, de ezt megelőzően Belg­rádban is járt Felix zu Schwarzenberg herceg miniszterelnök megbízásából. Egé­szen 1867-ig fennálltak kapcsolatai különböző rendőri szervekkel.69 Kozány Pállal 1861 januárjában még Párizsba és Londonba leveleztek; majd Kozány Kossuth ajánlólevelével hazatért az Ugocsa megyei Tiszaújlakra. Az ezt követő hónapban több jelentést írt, de leveleit a minisztérium alkalma­zottjai érthetetleneknek és teljesen használhatatlanoknak minősítették, ezért honoráriumot sem küldtek számára.7 0 Szekrényessy András 1854-től a pesti országos főtörvényszék tanácsosa, majd 1860 nyarától alelnöke volt. 1850-ben a rablások megelőzésére létreho­zott, úgynevezett különleges vizsgálati osztály vezetője volt Karl von Geringer báró császári polgári biztos felügyelete alatt, és ebbeli minőségében maga is in­formátorokat alkalmazott és jutalmazott.71 Szekrényessy jelentései 1860 elejé­től kezdve maradtak fenn az iratok között, 1860 novembere és 1861 tavasza kö­zött különösen aktív volt.7 2 A rendőrminisztériummal egyidejűleg Vay kancel­lárnak is küldözgette a Pest megyei és városi politikai eseményekről szóló bizal-67 „Aufmerksamer Beobachter, und Scharfsinniger Beurtheiler politischer Zustände". HHStA, Informationsbüro, BM 2363/1867. Schwarz számára ugyanakkor kifizetésekről csak 1865. június-1867. augusztus között maradt fenn kimutatás, havi 100-110 forintról: „Entlassene Konfidenten". HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 21. 68 Schwartzerre vonatkozóan 1. Horánszky Nándor: A Schwartzer-család a magyar tudomá­nyos életben. Biobibliográfia. Bp. 2000. 8-11. 69 Konfidentenberichte. HHStA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 24. Lewisre 1. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 7. köt. Bp. 1900. 1164-1167. 70 Konfidentenberichte. HHstA, Informationsbüro, Annexe, Kt. 24. Kozány Pál (szül. 1825) a 19. század közepe táján telepedett le Ugocsa megyében, az 1860-as évek elején a megyei igazgatásban számvevő. Feljegyzések Ugocsa vármegye községeiről, birtokosairól és tisztviselőiről. IV: Nemes-bir­tokos családok betűrendben. Dr. Komáromy András feljegyzéseiből összeállította Péterffy Lajos. Or­szágos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár, Quart. Hung. 3161. fol. 336. (Köszönöm Cieger And­rásnak, hogy a forrásra felhívta figyelmemet.), ill. Magyarország tiszti névtára 1863. Pest, é. n. 130. 71 Szekrényessy András és Berényi György jelentése Geringerhez, Pest, 1851. febr. 6. MOL D 51 К. k. Statthalterei für Ungarn, elnöki iratok 1851:345. Néhány jelentés Szekrényessy ügynökei­től: Uo. 1850: 2087. Szekrényessy besúgó tevékenységére nézve 1. még: Tábori Kornél: Titkosrendőr­ség és kamarilla. Akták-adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból. Bevezetőjét írta: Marczali Henrik. Bp. 1921. 260-264.

Next

/
Oldalképek
Tartalom