Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat egy készülő életrajzhoz) 1519
1526 TTJZA CSILLA Egy mindig megbízható, hivatalnok arisztokrata3 7 Mindezek ellenére tévedés lenne azt hinnünk, hogy Fekete György pusztán karrierista lett volna. Maga a királynő, Mária Terézia is kedves emberének, megbízható munkatársának tartotta, akinek tanácsait nem egyszer kikérte.38 Fekete György a királynő reformjainak mindvégig hű és munkás támogatója volt, majd kiállt II. József reformjai mellett is, és legjobb tudása szerint segítette azokat. Pontosan értette mindkét uralkodó céljait, és jó bürokrataként, igazi hivatalnokként minden erejével ezek elérését próbálta előmozdítani. Ezt a törekvését tapasztalhatjuk az 1764-1765. évi országgyűlésen is, ahol például a nemesi adózás ügyét igyekezett az uralkodó céljaival összhangban képviselni. Szíjártó M. István új monográfiájában3 9 megemlíti, hogy az országgyűlésen külön sérelemként sorolták fel a rendek a 30. pontban, hogy Fekete György főnemesi rangot nyert, és így a régi szokásokkal ellentétben már nem lehetne a Magyar Királyság személynöke, hiszen ezt a posztot csak köznemes töltheti be. Mária Terézia azonban ragaszkodott megbízható, jogban jártas és tapasztalt hivatalnokához, azaz a rendek tiltakozása ellenére sem mentette őt fel tisztéből. A levéltári források tanúsága szerint azonban Fekete György ekkor már nem volt személynök, ezt a tisztet akkoriban Koller Ferenc töltötte be, és Fekete már alkancellárként vett részt az országgyűlésen.40 Gyors karrierje, sikeres munkája és közéleti szereplése azonban valóban sokakat ingerelhetett, mivel ezen a diétán is, akárcsak az 1751. évin, gúnyversek jelentek meg róla, és ezúttal már — talán a szélesebb publicitás kedvéért — magyar nyelven.4 1 Fekete Györgyöt magyar királyi alkancellárnak még 1762. december l-jén terjesztették fel Mária Teréziánál, majd három nappal később már nemcsak kinevezését hagyja jóvá a királynő, de évi 8000 forintos fizetését is.4 2 1764-ben реgeborener Reichsgraf", ami azonban téves címzés is lehet, magyarországi grófságát keverve össze. MOL E 584 18. cs. Pflacher György levele Fekete Györgyhöz. 37 Vö. „A bürokrata arisztokráciához tartozik Fekete György." H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen 1765-1800. Bp. 1987. 124. 38 így például Mária Terézia magánlevélben számolt be Feketének a hétéves háborúval kapcsolatos aggodalmairól, majd az adómegajánlás kérdésében a magyar törvények értelmezéséről kért tőle tanácsot (MOL E 136 16. tétel, 1759. július 1.). Jogi tanácsért fordult hozzá a királynő néhány esztendő múlva a visegrádi koronauradalom elidegeníthetőségének kérdésében is (uo. 16. tétel 1762. június 19.). Egy 1761. évi levelében pedig Mária Terézia Fekete támogatását kérte az adóbeszedés meggyorsításában (MOL Családi levéltárak, Fekete család iratai [P 910]). 39 Szíjártó M. István: A diéta. A magyar rendek és az országgyűlés 1708-1792. Bp. 2005. 153. (Fekete György országgyűlési fellépéséről összességében keveset ír a szerző, noha igen jelentős személyisége volt a korabeli diétáknak. Életrajza így talán még az országgyűlés korabeli működéséről közzétett jelentős, új eredményeket is tovább árnyalhatja majd.) 40 Kollert 1762. december 20-án nevezte ki az uralkodó személynökké (MOL A 57 46. köt. fol. 152-153.), talán éppen Fekete György javaslatára, egy szeptember 9-én kelt levelében Koller ugyanis Fekete támogatását kérte az udvarban folyó (de konkrétan meg nem nevezett) ügyének elintézésében (MOL E 584 17. es. Koller Ferenc levele). 41 A gúnyverset idézi Márki S. : Aradvármegye i. m. II/2. 381.: Fekete mint régen, de most is Fekete, neki a szerencse már mivel parst vete, Sok jó szabadságot már el is temete, Holt volna meg, mikor volt még csak egy hete. 42 MOL A 1 1762. No. 22.; valamint uo. A 1 1763. No. 47.