Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Tuza Csilla: Egy elfeledett 18. századi karrier: Galánthai Fekete György életútja. (Vázlat egy készülő életrajzhoz) 1519
1520 TTJZA CSILLA Az elődök: a galánthai Fekete család Galánthai Fekete György Pápán született 1711. március 12-én jobb módú nemesi családban,3 id. Fekete György és Érsek Anna házasságából. Az apa, id. Fekete György ekkor Veszprém vármegye alispánja volt. A Rákóczi-szabadságharc idején Fejér vármegye főszolgabírájaként működött,4 és 1706 elején csatlakozott a kuruc mozgalomhoz. 1708 márciusában provinciális commissariusként küldték Pápára.5 Itt ismerkedett meg Érsek Annával, akit 1709. szeptember 30-án vett feleségül (első felesége farádi Vörös Júlia volt, ebből a házasságból azonban nem született gyermeke). Az 1711. évi szatmári békekötés után egy ideig nem vállalt közszereplést, mondhatnánk csendesen meghúzta magát a házassága útján tulajdonába került Veszprém megyei birtokain. (Érsek Anna első férje, Csúzy Pál révén megszerezte a Csúzy család Somogy megyei birtokait is.) 1724-ben, a Helytartótanács működésének kezdetekor a Pápát hosszú időn át birtokló Esterházy családdal és Pálffy famíliával ápolt jó kapcsolatoknak köszönhetően — az Esterházy család és Pálffy Miklós nádor ajánlására — az uralkodó Fekete Györgyöt a Helytartótanács tanácsosává nevezte ki, mely tisztségében megmaradt haláláig, 1736-ig.6 A Fekete család az említett két arisztokrata famíliával Pozsony megyei birtokossága révén már korábban is jó kapcsolatokat ápolt. A családot 1510-ben említik először egy birtokosztály kapcsán. Ekkor Fekete Márton neje, Bessenyei Potencia révén közös birtokhoz jutott a Pozsony megyei Galántán a Bessenyei családdal, majd később a Bessenyeiekkel házasság révén rokon Esterházyakkal.71. Rudolf magyar király 1590. november 21-én megerősíti a galántai és gányi birtokokban a Fekete családot, ekkor már az Esterházyakkal együtt, és mindkettőnek a régies helyesírású galánthai előnevet adományozza.8 A meg-3 A Veszprémi Életrajzi Lexikon március 12-ét, Szinnyei József nevezetes lexikona és az Újpesti lexikon március 13-át jelöli meg születési dátumként. Mivel a családi levéltárban fellelhető életrajztöredék március 12-ét ír, mi is ezt a dátumot fogadtuk el hitelesnek. Veszprémi Életrajzi Lexikon. Szerk. Varga Béla. Veszprém 1998.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914.; Újpest lexikon. Főszerk. Hirmann László. Bp. 2002.; ill. az említett életrajztöredék: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban MOL); Magyar kincstári levéltárak, Királyi jogügyigazgatósági levéltár, E 584, Galánthai Fekete György iratai (továbbiakban E 584) No. 59. Vegyes iratok. Ezen iratok között található egy befejezetlen, magyar nyelvű életrajztöredék. Sajnos mind a szerző, mind a megbízó ismeretlen, ugyanígy a keletkezés ideje is, és csak Fekete György iskolai tanulmányainak végéig jut el. 4 A város módosabb lakosaihoz tartozott, mivel egy 1707-ben készült házösszeírás tanúsága szerint a 2676 forint értékben összeírt 53 ház közül az б háza egymagában 1000 forint értéket képviselt. Fejér Megyei Levéltár Évkönyve 11. Székesfehérvár 1977. 16. 5 A szabadságharcban játszott szerepére vonatkozóan újabban 1. Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Sajtó alá rend. Mészáros Kálmán. Bp. 2006. (História könyvtár: Kronológiák, adattárak 6.) 144. 6 Néhány lexikon említést tesz ifj. Fekete György ezen évekbeli tanácsosságáról is, de a Helytartótanács ügyviteli segédkönyveiből egyértelműen megállapítható, hogy itt az apáról, id. Fekete Györgyről van szó, még halálának dátumát, 1736. február 8-át is pontosan feljegyezték a személyzeti kimutatásokban. MOL, Helytartótanácsi levéltár, Vegyes ügyviteli segédkönyvek (C 97) A 2342 kötet. Ifj. Fekete György II. József uralkodása alatt vett részt a Helytartótanács munkájában, aktívan dolgozott annak újjászervezésén, de nem űzetett alkalmazottként, hanem országbírói, illetve bizottsági tagsági minőségében, így ebben az időben már valóban őt is joggal címezték helytartótanácsi tanácsosnak. 7 Borovszky Samu: Pozsony vármegye története, Bp. é. n. 689. Esterházy Ferenc édesanyja galántai Bessenyei Ilona volt, így a Bessenyei család kihalása után az Esterházyak nőágon jutnak közös örökséghez a Fekete családdal.
