Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Khavanova; Olga: Hazafiság a lojalitás jegyében. A Theresianum magyar növendékei és a bécsi udvar 1503

A THERESIANUM MAGYAR NÖVENDÉKEI ÉS A BÉCSI UDVAR ' 1511 Theresianum kertjében lévő tóban, 31 akkor pedig meghallgathatta a jogtudo­mányból feltett kérdésekre adott válaszokat. Az esemény ünnepélyességét csak emelte, hogy azon sok magas rangú vendég vett részt, így a bécsi érsek mellett harminc püspök, több magas rangú hivatalnok és egyetemi professzorok.3 2 József trónörökös rendszeres látogatásai a Theresianumban különösen fontosak voltak abból a szempontból is, hogy a leendő császár személyes isme­retséget kössön azokkal a kortársaival, akik idővel fontos posztokat foglalhat­nak el a jogara alá tartozó országokban. Az évek elteltével azonban a trónörö­kös egyre kevésbé szívesen látogatta a pompázatos rendezvényeket. 1759 ápri­lisában, rögtön azt követően, hogy bemutatták a Theresianum kollégiumának fizika-matematika szertárában a kísérleteket, a Keleti Nyelvek Akadémiájára (Orientalische Akademie) sietett, hogy jelen legyen a török nyelv vizsgáján.33 1770-ban a fáradhatatlan József, aki azok után, hogy eleget tett súlyos kötele­zettségének — vagyis meglátogatta a Savoyai akadémiát, ahol meghallgatta az őt magasztaló olasz nyelvű beszédet, és az ilyen látogatások elengedhetetlen kellékeként kézcsókra engedte a növendékeket, majd megtekintette az akadé­miához tartozó lovardákat — még arra is szakított időt, hogy ellátogasson a szomszédban fekvő Mérnöki Akadémiára (Ingenieurakademie). 34 Józsefet éles esze és személyisége mindig az egzakt tudományok és a gyakorlatban alkalmaz­ható tudás felé vonzotta, s természete nehezen tűrte, hogy időt pocsékoljon fon­tos, de gyakran értelmetlennek látszó ceremóniákra. A bécsi Theresianum nyílt vizsgáiról és az azokon megjelent méltóságok­ról az olvasóközönség a Wienerisches Diariumból értesülhetett. Jeroen Duin­dam holland történész — aki összehasonlította a versailles-i és a bécsi udvart — azt írta, hogy az udvari ceremóniák leírásának szokása az udvari hirdetmé­nyeken (amelyek azután bejárták az egész országot) és az udvari hírlapokban már a 15. század végén kialakult.36 A francia királyok az udvari pompának ezt a propagandaeszközét szélesebb körben használták, mint az osztrák Habsbur­gok, de mindkét dinasztia úgy tekintett a nyomtatott betűre, mint az alattva­lókhoz intézett üzenetekre. Segítségükkel üzenték meg, miként javasolt utá­nozni az uralkodókat az ünnepségek fényűzésében és a szokások eleganciájá­ban. Nyilvánvaló, hogy hasonló elgondolás húzódott meg a mögött is, hogy a legelőkelőbb növendékek nyilvános vizsgáiról és audienciáiról rendszeresen be­számolókat közöltek. A Wienerisches Diarium a 18. század második felében egyre gyakrabban dicsőítette a bécsi udvart, mint a valódi műveltség értékelő­jét és bőkezű pártfogóját, és így viselkedési mintát nyújtott a Habsburg Monar­chia különböző vidékein élő fiatal nemeseknek. A bécsi hírlapban megjelenő cikk fokozatosan a felsőfokú oktatási intéz­mény elvégzéséről kiállított diploma különleges „mellékletévé" változott, mivel a szélesebb olvasóközönség számára hivatalosan erősítette meg azt a tényt, 31 WD. 54. (1750). 32 Uo. 83. (1750). 33 Uo. 30. (1759). 34 Uo. 87. (1770). 35 Jeroen Duindam: Vienna and Versailles. The Courts of Europe's Dynastic Rivals: 1550-1780. Cambridge 2003. 288.

Next

/
Oldalképek
Tartalom