Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
1486 F. MOLNÁR MONIKA A császári megbízott és temesvári Ibrahim pasa levelezése Marsigli császári megbízott kiterjedt török levelezéséből jelen írásban a temesvári Ibrahim pasával folytatott levelezést szeretném vizsgálat alá venni, mivel az ő levelezésükből (összesen 7 darab kiadatlan török nyelvű levél: 1700. november 25. és 1701. január 26. között) — kiegészítve Marsiglinek a császárhoz írt jelentéseivel — szépen kirajzolódik egyrészt a karlócai béke gyakorlati megvalósítása, a császári és a török fél kapcsolata, érdekérvényesítési és konfliktuskezelési módszereik, másrészt az oszmán hatalmasságok egymással való viszonya, valamint a határfelmérés során alkalmazott tárgyalási technikák sora is. Ibrahim temesvári pasa egy kortárs török krónikaíró szerint hosszú időn keresztül a nagyvezír szolgálatában állt, dzsebedzsibasi, a nagyvezír kethüdája volt, és ekkor sok ideje már, hogy a Fényességes Portát szolgálta.6 0 Szolgálatai elnyerték jutalmukat, a karlócai békeszerződés megkötése után ugyanis a szultán követeként érkezett Bécsbe (1700. január 30-án), ahol fényes fogadtatásban részesítették.6 1 Ibrahim Bécsből való távozása után — ahol egyébként jó viszonyt alakított ki több német főúrral, megbecsülés és tisztelet övezte — újabb megbízatást kapott: „azok a követek is visszatértek megint, akiket a két állam küldött ki egymáshoz, és a határon kicserélték őket. Amikor a Magas Porta követe, Ibrahim pasa megérkezett Belgrádba, ott ráruházták a temesvári helytartó hivatalát."6 2 Marsigli, aki minden valószínűség szerint már Bécsből, vagy még korábbról, talán már a béketárgyalások idejéből ismerhette a pasát, a lehető leggyorsabban tájékoztatja I. Lipótot és környezetét az új temesvári beglerbég kinevezéséről. Lúgosról 1700. december 27-én a császárnak küldött jelentésében ezt írta uralkodójának: „ezen alázatos jelentés megírására Ahmed pasa temesvári kormányzó letétele adott okot, helyére Ibrahim pasa került, aki a Porta nagykövete volt az udvarnál."6 3 Ibrahim pasa kinevezéséről a császári megbízottat a letett Ahmed pasa értesítette,6 4 török kollégája, Ibrahim efendi ugyanakkor erről nem számolt be neki, mivel nem örült a változásnak, hiszen a két Ibrahim — ahogyan Marsigli fogalmazott — nem voltak éppen jó barátok. A beglerbég-csere körülményeivel kapcsolatban az olasz megbízott fontosnak tartotta még megemlíteni azt is, hogy Ibrahim pasa igen érdekes körülmények között került a posztra. Mint a Habsburg uralkodók udvarából visszatérő követet a török szokások szerint fényes pompával kellett volna bevezetni a szerájba, ahol a követek az uralkodók válaszlevelét szokták átadni. A Marsigli által szegényes, sőt nyomorúságos posztnak nevezett temesvári pasalik — mely állílazioni i. m. 317-320. Javasolja továbbá, hogy csak az általa ajánlott helyeken felállított járványkórházakhoz vezető utak maradjanak nyitva a két határ között, a többi helyen építsenek árkokat, rombolják le a hidakat, és állítsanak őrséget a lakosság védelmében. 60 Anonim Osmanli Tarihi (1099-1116/1688-1704). Szerk. Abdülkadir Özcan. Ankara 2000. 138. 61 Bécsi nyomtatvány a karlócai békét követően az Oszmán Birodalom követének tiszteletére rendezett ünnepélyes bécsi bevonulásról. Szita L. - G. Seewann: A karlócai béke i. m. 287-293. 62 Oszmán aga: A gyaurok rabságában. Pasák és generálisok között. Kiad. Bánkúti Imre. Bp. 1996. 145. 63 Marsigli 5. erdélyi jelentése (1700. december 27.): Marsili, L. F.\ Relazioni i. m. 453. 64 BUB Mss. Mars. 65/61.
