Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - F. Molnár Mónika: Tárgyalási technikák és hatalmi játszmák. A Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti határ meghúzása a karlócai békét követően 1475
1476 F. MOLNÁR MONIKA ban, majd az ún. „titkos bécsi béketárgyalások" során 1689-1691-ben tettek erőfeszítéseket a békekötésre.7 A zentai csatát (1697)8 követően ismételten megindult tárgyalások során nem csupán a mind anyagi, mind katonai szempontból kimerült törökök sürgették a békekötést, de I. Lipót császár és magyar király is a béke mielőbbi, zökkenőmentes megkötését szorgalmazta. Mindenki számára világos volt ugyanis, hogy a gyermektelen spanyol király, az idős II. Károly trónutódlásának kérdésében a két trónkövetelő rokon, XIV Lajos francia király és I. Lipót császár között újabb háború van készülőben. A császárnak tehát szüksége volt rá, hogy teljes hadseregét a francia király ellen fordíthassa, és hogy a megkötendő béke — elsősorban Anglia és Hollandia erőfeszítésének köszönhetően — megakadályozza egy összeurópai konfliktus kirobbanását azáltal, hogy a török hadszíntér nem válik az északi és a spanyol örökösödési háborúval egy, az egész kontinenst átfogó háborúvá, hanem a három gócpont válságkezelése egymástól függetlenül történhet meg. A Karlócán felépített barakkvárosban9 a kétoldalú tárgyalásokat a megállapodás szerint a császáriak — Wolfgang IV zu Oettingen-Wallerstein gróf (1629-1708)10 és Leopold Anton Joseph Schlick gróf (1663-1723), könnyűlovassági ezredes — kezdték. A tárgyalások ezen első szakasza döntő befolyást gyakorolt az egész konferencia kimenetelére, mivel a törökök a Habsburgokkal kialkudott feltételek alapján kívántak tárgyalni később azok szövetségeseivel (a velenceiekkel,11 a lengyelekkel és az oroszokkal1 2 ) is. A császáriak elképzelése az volt, hogy a kongresszus összehívásának alapelvét képező uti possidetis, ita porro possidetis13 alapján határozzák meg a birtokolt területek határait, nevezetesen a különböző folyók, hegyek és egyéb, behatárolható helységek mentén. A béketárgyaláson a szultánt képviselő Rami Mehmed pasa reisz efendi14 és a görög származású portai főtolmács Alexander Maurocordato1 5 azt hangsúlyozták, 7 Jászay Magda: Marsili, a katona, diplomata és tudós Magyarországon a török kor alkonyán. Történelmi Szemle 41. (1999) 38-39. és Szita László - Gerhard Seewann: A karlócai béke és Európa. Dokumentumok a karlócai béke történetéhez. 1698-1699. Pécs 1999. 28-33. 8 Szita László - Gerhard Seewann: A legnagyobb győzelem. Dokumentumok az 1697. évi török elleni hadjárat és a zentai csata történetéhez. Pécs-Szigetvár 1997. 9 Tóth István György: A karlócai béke. Rubicon 1997/2. 33-37.; Rifa'at A. Abou-El-Haj: Ottoman Diplomacy at Karlowitz. Journal of the American Oriental Society 87 (1967) New Haven, Connecticut. 498-512. 10 Volker von Volckmer: Graf Wolfgang iy zu Oettingen-Wallerstein (1629-1708). Gesandter zum Friedenskongres von Karlowitz (1698-99) und Grosbotschafter zum Sultan in Konstantinopel (1699-1701). In: Diplomaten und Wesire. Krieg ung Frieden im Spiegel türkischen Kunsthandwerks. Hrsg. Peter W Schienerl. München 1988. 9-34. 11 Robert Mantran: Venezia e i Turchi (1650-1797). In: Venezia e i Turchi. Scontri e confronti di due civiltá. Milano 1985. 250-267.; Robert Mantran: L'Impero Ottomano, Venezia, e la guerra (1570-1670). In: Venezia e la difesa del Levante. Da Lepanto a Candia (1570-1670). Arsenale Ed. 1986. 227-232. 12 Gebei Sándor: A karlócai béke kelet-európai összefüggései. Történelmi Szemle 41. (1999) 1-29. 13 Az uti possidetis („ahogy birtokolják") korabeli latin diplomáciai szakkifejezés. Azt az elvet fejezi ki, miszerint a békekötésben részt vevő felek a fennálló hadi helyzet alapján azt tartják meg, ami amúgy is a kezükben van. Ezt az elvet a 19. századtól kezdik a ma ismertebb status quo kifejezéssel illetni. 14 A 17. század második felére a reisz efendi vagy másnéven reisziilküttab vált az Oszmán Birodalomban a külügyek irányítójává. 15 A törökök által Iszkerletzáde Alexandernek nevezett, európai iskolákban tanult, görög származású férfi 1673-tól kis megszakításokkal 25 éven át viselte a portai főtolmács tisztet, és ezen idő
