Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441

A BUDAI KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN 1473 rokk templomokban. Az 1680-as években megindult folyamatot II. Rákóczi Fe­renc függetlenségi mozgalma ugyan a 18. század elején bizonyos mértékben megakasztotta, a felszabadult ország új katonai berendezkedése a hadügyi kon­cepcióváltás következtében mégsem állt meg. Sőt, a szabadságharc alatt maga a vezérlő fejedelem is több ízben járult hozzá feleslegessé vált várak lebontásá­hoz,17 3 így történetírásunk gyakori állításával szemben e jelentős hadügyi válto­zás hátterében a jövőben nem érdemes kizárólagosan magyarellenességet ke­resnünk. Ráadásul az 1711. évi szatmári békét követő nyugalmasabb időszak­ban az új hadügyi berendezkedés kiépítése tovább folytatódott, aminek eredmé­nyeként a töröktől felszabadult Magyar Királyság a 18. században — nem kis részben éppen várakból épült kaszárnyáinak és jelentős jövedelmeinek köszönhe­tően — katonai szempontból továbbra is a Duna menti Habsburg Monarchia meg­határozó része maradhatott. 173 1705-ben Tokaj, 1706-ban Szatmár, 1707-ben Szendrő várai estek áldozatul a megfontolt, hadászati szempontból igazolható intézkedésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom