Századok – 2006

KÖZLEMÉNYEK - Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján 1441

Oross András VÉGVÁRAKBÓL KASZÁRNYÁK A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezésében a 17-18. század fordulóján1 A 17-18. század fordulóján Magyarországon valódi korszakváltás zajlott. Az országban megszűnt hadi események és hosszú, állandósult harcok után, a békésebb időszak beköszöntével új alapokra kellett helyezni a Magyar Királyság társadalmi, gazdasági, katonai életét és berendezését. A Budai Kamarai Adminisztráció e meghatározó átalakulásban játszott szerepének és tevékenységének megértéséhez röviden ismertetnünk kell azokat az általános, a korszakrajellemző legfontosabb problémákat, amelyekre az 1686 és 1709 között működő pénzügyi végrehajtó szerv gyakorlati megvalósítást kínált.2 Társadalmi téren a legfontosabb központi törekvés a korábbi folyamatos hadiállapotok miatt kialakult és különféle előjogokkal rendelkező „vitézlő rend", azaz a végvári katonák demilitarizálása volt. Kiváltságaik megszüntetésével az adózó társadalomba történő integrálásuk volt a legfőbb cél. Azok viszont, akik továbbra is katonáskodni szerettek volna, a kialakulóban lévő császár-királyi (Habsburg) állandó hadsereg ezredeibe nyerhettek felvételt. így próbálták növelni a befolyt adóösszeget, illetve biztosítani Magyarországról a folyamatos katona-utánpótlást. Társadalmi mellett etnikai problémát is jelentett a visszavett területeken a visszafoglaló háború alatt betelepült és gyakran szinte teljes adómentességhez jutó rácok sorsa. Gazdasági téren meg kellett szervezni a felszabadított országrészek kamarai kormányzását. A sokrétű feladatok közül a visszafoglalt területeken kiemelkedett a birtokok igazgatása, zálogba adása, adóztatása, mely tevékenységek végrehajtásának első számú eszköze a Budai Kamarai Adminisztráció lett. A visszavett területek teljes egészében a kamara felügyelete alá kerültek, amelynek legfontosabb feladata — a még javában zajló háború alatt — a kiépített raktárhálózaton keresztül a mezei hadsereg és a végvári katonaság élelmezése, illetve szükségleteinek biztosítása volt, nevezetesen a Budai Élelmezési Hivatal közreműködésével. A végvárrendszer kialakulásának idejére jellemző várbirtokszerkezet ekkor már nem volt felismerhető vagy új életre kelthető, így a kinevezett provizorok egy-egy terület igazgatását látták el. Bár a kamarai alkalmazott és hivatala általában erődített helyen székelt, de sohasem csupán az 1 A tanulmány elkészítésében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Klebelsberg Kunó Ösztöndíjával végzett bécsi levéltári kutatás volt segítségemre. 2 Az alábbiakra vö. Varga J. János-Kalmár János: A Magyar Királyság berendezésének műve. (Századok füzetek 1.) Bp. 1993.