Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Almási Gábor: Variációk az értelmiségi útkeresés témájára a 16. században: Forgách Ferenc és társai 1405
1420 ALMÁSI GÁBOR készül, ajánlja a váradi püspöknek Magyarország királyairól írt verseit. „Téged pedig különösen dicsérlek — írta Forgáchnak —, hogy a hazának még e rettenetes kietlenségében sem fordulsz el az irodalomtól és a történelem ismeretétől. Bárcsak látnánk már évkönyveidet, melyeket ígérsz nekünk, és az oly sok módon megtört, elhagyott hazát tanulmányaiddal és történeti elbeszéléseddel gyámolítanád..."8 7 Istvánffy is megerősíti, hogy Forgách meglehetősen korán belefogott történeti műve írásába.8 8 Itt jegyeznénk meg, hogy Forgách Ferenc számára Magyarország történetének megírása nem kizárólag személyes ambícióinak kielégítését jelentette. Brutus Mihályt (aki valószínűleg monumentális Firenze-története miatt szerzett előtte megbecsülést89 ) már három éve hazája történetének megírására szollicitálta,9 0 és végül kizárólag az ő kitartó buzdításának és politikai befolyásának köszönhető, hogy Brutus valóban megjelent Báthory István udvarában.91 Ugyanerre a mentalitásra vall, hogy Bonfini teljes kiadásához aktívan hozzájárult, később pedig, amikor Itáliából Ragusán át Erdélybe távozott, Ludovico Tubero történeti művét lemásoltatta János Zsigmond számára.9 2 1567 februárjában, mikor Zsámboky előszava készült, okkal gondolhatjuk, hogy Forgách Ferenc már Pornóra visszavonulva történeti művén dolgozott. Sorsának alakulásáról ismét Kovacsóczy naplójegyzetei nyújtanak bővebb felvilágosítást. A napló 1567 áprilisával zárul, erre a hónapra viszont soha nem látott mennyiségű személyes vonatkozású bejegyzést tartalmaz. Mint megtudjuk, április 13-án Pornóra fontos vendég érkezett „hozzájuk" Franciaországból: Berzeviczy Márton. A régi barát visszatérése után másnap közösen felkerekedtek, és meglátogatták Forgách Imrét Csobánc várában, öt nap múlva pedig Tihanyba mentek, ahol Gyulaffy László, a vár kapitánya feleségével, Forgách Margittal (Ferenc testvérével) tartózkodott, és ahol a napot „fényűzően" töltötték.9 3 Forgách hosszú pornói tartózkodásával tehát kivonta magát a politikai életből, még akkor is, ha mint magyar királyi tanácsos nem is volt folyamatosan az udvarhoz kötve és az uralkodóval szemben formálisan nem vétkezett. Tény azonban, hogy komolyan elgondolkozott élete folytatásáról, akárcsak az udvarba nemrég visszatért lengyel követ, a pécsi püspök Dudith András. Forgách türelme elvesztésének határán volt, további szolgálatait immáron feltételekhez szabta: erről vall az a beadványa, amelyet az udvarba küldött, és amelyre vo-87 „Te vero, quod vei in hac miserrima patriae vastitate a litteris cognitioneq(ue) historiarum non discedis, vehementer laudo: ut tuos alioq(ui), quos polliceris, annales videamus: Patriamq(ue) tot módis infractam, depositamq(ue) studiis, memoriaq(ue) sustineas..." Johannes Sambucus [Zsámboky János]: Reges Ungariae, ab an(no) Christi CDI. usq(ue) ad M. D. LXVII. item Iani Pannonii episcopi Quinqueccles(iensis) Eranemus nunc repertus. Viennae 1567. Aiv. 88 „Históriás diu ante obitum scribere coeperat...". Istvánffy M.: Vita Francisci Forgách i. m. LXXXVIII. 89 Johannes Michael Brutus: Florentinae históriáé libri VIII priores. Lyon 1562. 90 Uő: Selectarum epistolarum libri quinque. Cracoviae 1583. 85. 91 Brutus János Mihály magyar királyi történetíró magyar históriája. Kiad. Toldy Ferencz. (MHH I.: Scriptores XII-XIV). Pest 1863-1876. Brutus e művét 1582-re fejezte be. 92 Petrus Benessa levele János Zsigmondhoz 1570. febr. 25-én: Toldy F.: Forgách Ferencz élete i. m. LXVII-LXIX. 93 Kovacsóczy F.: Rerum Memorabilium i. m. fol. 95v.
