Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 137 ban, amelyeket német részről Ukrajnából remélnek, és amelyekre Czernin gróf is számított, a legsúlyosabb kétségek merülnek fel. Nem vonom kétségbe, hogy számunkra nagyon fontos, hogy békeszerződéssel térjünk haza. Nézetem szerint azonban nincs ok azt feltételezni, hogy a béke Oroszországgal nem lehetséges. Hogy ez eddig nem jött létre, véleményem szerint csupán Kühlmann elhibázott tárgyalási taktikájának a következménye, mert ő Trockijt kényszeríteni akarja arra, hogy ismerje el, Kurland és Litvánia „önrendelkezési jogukkal élve" már csatlakoztak Németországhoz. Azzal, hogy Trockijtól ennek az álláspontnak az elismerését követeli, bizonyos tekintetben kapitulációra kívánja kényszeríteni. Ez a legnagyobb akadálya a béke létrejöttének. Szerintem sokkal célszerűbb lenne, ha Trockijnak a visszavonulásra aranyhidat építenénk, ahelyett hogy kényszerhelyzetbe hoznánk. Trockij könnyebben belemenne a német követelésekbe, ha nem követelnék tőle még annak az elismerését is, hogy a Németország által igényelt területi változások az érintett népek önrendelkezési jogának gyakorlása alapján történnek. Kühlmann tárgyalási vonalvezetése elkerülhetetlenül az Oroszországgal való szakításhoz vezet. Az a vonal viszont, amelyet én javaslok, elkerülhetővé tenné a szakítást, anélkül hogy Németországnak cserébe le kellene mondania területi követeléseiről. Egyébként az, hogy az Oroszországgal való béke kilátásait — amennyiben az általam javasolt utat követjük — annyira bizakodóan ítélem meg, nem csupán logikai megfontoláson nyugvó üres remény, mert ezen felfogásomat Richard Schüller,26 az osztrák kereskedelmi minisztérium képviseletében Breszt-Litovszkban tartózkodó osztályfőnök révén, aki az osztrák szociáldemokratákkal kapcsolatban áll, már ellenőriztettem. Schüller kérésemre felkereste Trockijt, hogy megszondázza annak békekészségét. A puhatolódzás kedvező eredménnyel járt. Czernin gróf nem zárkózott el ezen fejtegetés elől, habár ez az ő akkori elképzelésével — háború Ukrajna oldalán a bolsevikok ellen — nyilvánvalóan ellentétben állt. Az, hogy javaslatom foglalkoztatta őt, kiderült este, amikor Kühlmann úrral és Hoffmann tábornokkal együtt ültünk az étkezőkocsiban, és Czernin hirtelen a következő kérdéssel fordult Kühlmannhoz: „Mit szólna hozzá, ha én Kurlanddal és Litvániával együtt biztosítanám Önöknek a békét a bolsevikokkal?" Kühlmann azt felelte, nem lenne ellene semmi ellenvetése. Czernin kívánságára azután ismertetnem kellett javaslatomat von Kühlmann úr előtt is. A Berlinből Breszt-Litovszkba való visszautazásunk alatt, február 6-án reggel, vonatunk hosszabb ideig állt Kutnóban, egy szegényes, jórészt zsidók által lakott lengyel porfészekben. Czernin gróf azt javasolta nekem, hogy amíg a vonat áll, tegyünk egy sétát a helységben. A séta során ismét rátértem a javaslataimra, és ismét sürgettem, hogy a Kühlmann által Oroszországnak átadandó ultimátum előtt, még egyszer meg kellene kísérelni a békekötést. A helyzet kedvező, mert a szovjetkormánynak belső nehézségei vannak, amelyek a békeszerződés megkötését kívánatossá teszik. Az sem lehet a szovjetkormánynak 26 Richard Schüller az osztrák kereskedelmi minisztérium tanácsosa. Gratz szerzőtársa a Die Äussere Wirtschaftspolitik Österreich-Ungarns (i. m.) és a Der wirtschaftliche Zusammenbruch Österreich-Ungarns. Die Tragödie der Erschöpfung (Wien - New Haven, Hölder-Pichler-Tempsky-Yale University Press, 1930) című könyvekben.
