Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Cieger András: Az alkudozás küzdőterei. Lónyay Menyhért szerepe az 1867-es gazdasági kiegyezésben 1377
1398 CIEGER ANDRÁS sünkkel nem találkozhatik. Pártunk komoly törekvéseinek egyik célja: határozottan és ingadozás nélkül támogatni a kormányt mindazon javaslatok és indítványok tárgyalásánál, melyeknek keresztül vitelét alkotmányos önkormányzatunk érdekei indokolják. Hogy a módosított szerkezet megszavazásánál a párt zöme programjának ezen tételét az eljárás módjának helytelenítése mellett is követte, annak kérjük tulajdonítani, mert nem lehet akaratában a fegyelmet lazítani, egyes tagjait szakadékos szavazáshoz szoktatni, s mellékes kérdéseknél netán kormányválságot idézni elő."68 Kemény Zsigmond közleményén kívül a kormánypárton belüli elégedetlenségre a Deák-kör igazgatójának, Kovách Lászlónak a levele is utal: „Ma vett szíves leveledet azonnal közöltem több barátommal, kik mindannyian velem egy véleményen lévén rosszallják megtámadtatásodnak modorát, azt ti. hogy jelen nem létedben támadtattál meg. De ne hidd, hogy e megtámadás a dolgok lényegére vonatkozik, nem, határozottan nem, csak a formáról volt szó, arról ti. hogy előlegesen nem értesítéd a pártot arról, hogy semmit, még oly csekély amendement [módosítási javaslatot] sem fogadhatsz el, mint az illető volt."69 Az 1867. esztendő utolsó napjai a birodalom mindkét felében az alkotmányozási folyamat fontos állomását jelentették: a közösen elvégzendő „nagy feladat" befejezését. A magyar országgyűlés elfogadta a közös ügyek költségeiből való tehervállalás arányáról (azaz a kvótáról), a közösnek elismert államadósságok után elvállalt évi járulékról, illetve a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényeket (1867: 14-16. tc.).7 0 Ausztriában pedig a birodalmi tanács ugyanekkor szavazta meg mindazon alaptörvényeket, amelyek a dualista államszerkezet és a Lajtán túli alkotmányos kormányzás előfeltételei voltak.7 1 Megoldatlan részletek Lónyay és a december 24-én közös pénzügyminiszterré kinevezett Becke számára a karácsonyi és újévi ünnepnapok is munkával teltek: a minisztériumi apparátusok kiépítésével, az alkotmányos és kiegyezéses szisztémához illeszkedő országos, illetve birodalmi (közös) költségvetés összeállításával, az első delegációs tárgyalások előkészítésével stb. E feladatok elvégzése során azonban az imént megalkotott törvények alkalmazása körül számos bizonytalanság támadt, melyek tisztázására mindenekelőtt a két pénzügyminiszter sűrű levélváltása tett kísérletet. A 68 Pesti Napló, 1867. dec. 25. 298. sz. 69 Kovách László Lónyay Menyhérthez, 1867. dec. 30. MTAK Kt. 5304/279. 70 A vám- és kereskedelmi szerződést megelőző bécsi (illetve vöslaui) tárgyalásokon Lónyay ugyancsak részt vett, ám ott inkább mellékszereplőnek volt tekinthető (különösen a közvetett adók kivetése miatt volt érintett a tárca). A megállapodást magyar részről Gorove István kereskedelmi miniszter és államtitkára, Fest Imre készítette elő. Utóbbi visszaemlékezésében beszámol a tárgyalások menetéről és a létrejött megegyezésben saját szerepét hangsúlyozza. Lásd: Fest Imre: Emlékirataim. Bp. Universitas K., 1999. 114-119. 71 A kiegyezési törvények birodalmi tanácsi tárgyalásáról lásd pl.: Deák Ferenc beszédei, i. m. 5. köt. 281-318.; valamint Somogyi: A birodalmi centralizációtól a dualizmusig, i. m. 200-218.; a gazdasági törvények vitájáról pedig: Die neue Gesetzgebung Oesterreichs., i. т., valamint Karin Olechowski-Hrdlicka: Die gemeinsamen Angelegenheiten der Österreichisch-Ungarischen Monarchie. Vorgesichte - Ausgleich 1867 - Staatsrechtliche Kontroversen. Wien, 2001, Peter Lang, 315-347.
