Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Paál Vince: A diplomácia "konyhájában". Gratz Gusztáv a bresztlitovszki béketárgyalásokon 127
GRATZ GUSZTÁV A BRESZT-LITOVSZKI BÉKETÁRGYALÁSOKON 135 az Oroszországgal való békekötést lehetővé tenni. Eközben bepillantást nyerhetünk a diplomácia „konyhájába", megismerhetjük, milyen fontos szerepet játszhatnak a kulisszák mögött a másodvonalbeli diplomaták, a diplomácia „konyhájában" dolgozók is. Az emlékiratokban a szerző a múlt és a jelen időt gyakran felváltva használja, ezt a fordításban is meghagytam, érzékeltetve azt az élményszerűséget, amellyel Gratz az eseményekről beszámol. Breszt-Litovszk1 5 [...] Január végén nyugtalanító hírek érkeztek Breszt-Litovszkba a kijevi Rada és az abból megalakult ukrán kormány helyzetéről. Ezek szerint lemondott az ukrán köztársaság elnöke, Vinnicsenkp,1 6 és a kormány is, Holuboviccsal,1 7 az ukrán delegáció vezetőjével egyeternben benyújtotta lemondását. Ezeket a híreszteléseket Trockij1 8 is megerősítette. A béketárgyalás egyik tanácskozásán kifejtette, hogy a kijevi Rada ugyanazt a szerepet játssza, mint annak idején Kerenszkij1 9 Oroszországban, és a sorsa is ugyanaz lesz. A bolsevik forradalom, amely Kerenszkijt megbuktatta, Ukrajnában is közeledik. A Donyec menti szénmedence, a Jekatyerinoszláv körüli iparvidék, Harkov és Poltava vidéke bolsevik kézben vannak. A kijevi kormány lemondott. Egy, a kijevi kormánnyal megkötött szerződés ezért már nem tekinthető Ukrajnával kötött szerződésnek. Trockijnak ezt az intését azonban német részről nem tekintették hitelesnek. Különösen a katonai körök kételkedtek fejtegetéseiben. Kértem Czernint,20 hogy mielőtt aláírja a szerződést Ukrajnával, szerezzen bizonyosságot 16 A részlet a kéziratban 33-55. oldalon található. Az orosz és ukrán tulajdonnevek írásánál a magyar nyelven szokásos átírást alkalmaztam. Az emlékirat ezen fejezetének egyes részeit tartalmazza Gratz-Schüller: i. m. 141-154. 16 Vologyimir Vinnicsenko (1880-1951) ukrán elnök. 17 Vszevolod Holubovics (Golubovicz) (1890-?) ukrán miniszterelnök, a breszt-litovszki béketárgyalásokon az ukrán delegáció vetetője. 18 Lev Davidovics Trockij (1879-1940) orosz forradalmár, külügyi, majd hadügyi, azután haditengerészeti népbiztos. 1905-ben a pétervári szovjet elnökhelyettese. Letartóztatták, de megszökött, Bécsbe ment, ahol az Arbeiter-Zeitung munkatársa lett. Az 1917. évi februári forradalom után hazatért az emigrációból. Felvették a bolsevik pártba, s a pétervári szovjet elnökeként részt vett az 1917. októberi (november 7-ei) bolsevik forradalom előkészítésében. Az októberi bolsevik hatalomátvétel után a párt politikai bizottságának tagja, népbiztos, a Köztársaság Forradalmi Katonai Tanácsának elnöke, a kommunista internacionálé VB tagja. Az orosz delegáció vezetője a breszt-litovszki béketárgyalásokon. A polgárháború után vitatta a szocializmus egy országban való megvalósíthatóságának lehetőségét. A párton belül a frakciók és csoportosulások szabadságát hirdette. 1927-ben kizárták a pártból, 1929-ben pedig külföldre száműzték. Külföldön is támadta Sztálin politikáját. Mexikóban — feltehetően Sztálin parancsára — meggyilkolták. 19 Alekszandr Fjodorovics Kerenszkij (1861-1970) orosz politikus, ügyvéd, miniszterelnök. A cárizmus megdöntése után az Ideiglenes Kormányban igazságügyi-, majd hadügyminiszter. 1917. júliustól miniszterelnök, szeptembertől egyben a hadsereg főparancsnoka. A bolsevik hatalomátvétel után harcolt a vörösök ellen. 1918-ban Franciaországba emigrált, 1940-ben az Egyesült Államokba költözött. . 20 Ottokar Theobald Czernin von und zu Chudenitz (1872-1932), diplomata, külügyminiszter. 1913 októberétől 1916 augusztusáig, a román hadüzenetig a Monarchia bukaresti követe volt, majd 1916 decemberétől 1918 áprilisáig a közös osztrák-magyar külügyminisztérium élén állt. A világháború után 1920-tól az osztrák Nemzeti Tanács (az országgyűlés második kamarájának) képviselője. 1924-től visszavonult.
