Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1372 KURUCZ GYÖRGY ket mondasz, előttem is enigma kezd lenni a keszthelyi gróf".14 6 Cserey Farkas 1807. január 8-án Kazinczyhoz írott levelében pedig így vélekedett: „F[esteticsl György már akkor megszűnt nagy lenni, amikor barátunkkal Kissel úgy bánt, amint Te egyszer írtad vala. Az iQú prókátor beszédjei pedig egészen elidegenítenek ezen imádott embertül..."14 7 Amikor pedig az egykori rabtárs, Rosty János, öngyilkosságot követett el, Cserey Farkasnak írott levelében Kazinczy még keserűbb: „Kitöltvén ott a 3. esztendőket hazajött. Gróf Festetics György — ez a sok dominiumu ember ! — neki 25 forintos bankót adott. Erted ezt, s csudáld a magasztalt nagyságot[...] Nem annyi-e ez, mintha én egy ilyen szerencsétlennek 25 fillért adnék? [...] De félt a nagy ember, hogy megint veszedelemben lesz a kolcsa, ha olyat vész pár fogása alá, akit a villám megsújtott."148 Előbb már láthattuk, hogy az adott időszakban mi volt az indítéka annak, hogy Festetics „enigma" lett sokak szemében, és miért igyekezett tüntetően az udvar kedvében járni. A „közjó és a haza" szolgálata nála nem szavakban nyilvánult meg, hanem látható, a jelent és jövőt egyaránt szolgáló intézmények létrehozásában öltött testet. Tudta, hogy az ország kiszolgáltatott helyzetében mennyire törékeny mindez, és terveinek megvalósításában mennyire egyedül áll. Már nem volt naiv, s azt is tudta, hogy kétségbeesett helyzetben lévő emberek mindenre kaphatóak. A hatalom számára pedig csak ürügy kell, hogy rajta keresztül bármikor emlékeztesse tehetetlenségére az egyébként is megosztott és csak a szólamok szintjén patrióta nemességet. Amikor Csokonai és diákjai egy csurgói iskolai ünnepség alkalmával elénekelték a Rákóczi-szabadságharc egyik dalát, számukra ez minden bizonnyal a hatalommal szembeni dac kifejezése volt. Festetics azonban tisztában volt az esetleges következményekkel, és nem megalkuvó vagy gyáva volt, amikor a költőt megfeddte. A meglévőt, a szellemi és nemzeti túlélés eszközét féltette, amikor így szólt: „Uram! Az ilyenekért még az iskoláinkat is széjjel hányhatják, vigyáznunk kell."149 A sok elmarasztaló megjegyzés mögött azonban nem nehéz felismerni az évek során felhalmozódott keserűséget. Láthattuk, hogy Festetics milyen körülmények között kényszerült lemondani a katonai pályáról. Házassága szintén nem volt boldognak tekinthető, hiszen a kényszerből és kötelességérzetből létrejött kapcsolat később sem alakult át egymást elfogadó szeretetté. S amiképpen egykor szembekerült apjával, egyetlen fia, László, szintén csalódást jelentett számára. Amikor a fiú tizennyolc éves lett, átadta neki a keresztúri uradalmat kezelésre, nemsokára azonban kiderült, hogy fia csak a Jövedelmet haj-146 Kazinczy Ferenc levelezése i. m. IV 195. Csehy József többször megfordult Festetics Györgynél, és más benyomásokat szerzett a grófról. L. 1806. április 12-i levelét: uo. IV 118. 147 Kazinczy Ferenc levelezése i. m. IV 460. Egy Baykor vezetéknevű ügyvédről van szó, aki valamikor Festetics alkalmazásában állt. L. még: uo. IV 421. 148 Kazinczy Ferenc levelezése i. m. IV 519-520. Az idézetben a kamarások jelvényére, az aranykulcsra céloz Kazinczy. Az udvarból való kitiltást a tisztképzés érdekében 1802-ben tett alapítványának elismeréseként oldotta fel az uralkodó, illetve ekkor kapta vissza kamarási címét. Az ezt elismerő okirat 1802. november 4-én kelt Bécsben. A 40000 forintos tőkeösszeggel létrehozott alapítvány uralkodói megerősítésének másolatát Festetics halála után 1819. április 19-én hitelesítette Mezőszegedy Ferenc zalai alispán. MOL Festetics Lt. P 235 110. cs. No. 427 fol. 1-4., uo. No. 430 fol. 1. 149 Négyesy L.: i. m. 98.
