Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341
1368 KURUCZ GYÖRGY a keszthelyi gimnázium megtartására törekedett, amelyben szerepet játszott egy későbbi iskola alapításának terve is. Zala vármegye támogatását kérve utalt erre a szándékára: „Méltóztatik arrul kegyesen emlékezni [ti. a vármegye - K. Gy.], hogy az elmúlt [l]792-ik esztendőben azon szándékomat, mely által 12 ifjúra nemesi convictus állíttatnék fól Keszthelyen, és akiknek felét a Te[kin]t[e]tes Nemes V[á]r[me]gye, felét pedig Te[kin]t[e]tes Nemes Somogy Vármegye fertálya, az akkori feljegyzett környül állások alatt, méltóztatott a F. Helyt[ar]tó Tanácsnak ajánlani, s azon intézet végben vitele jövő diétáig halasztatott. Nem különben az tudományokra ügyelő országi deputáció, az keszthelyi gimnáziumnak fenntartása iránt nékem privative olyan utasítást adott, hogy annak megmaradására szükséges valamely industriális és oeconomicalis institutumot felállítani, én erre már költséges készületeket is tettem, mert ama híres Tessedik úrnak szarvasi industriális oskolájában ifjakat neveltettem, az bécsi akadémiában in arte veterinaria egy ifjat tanéttattam, költséges tapasztalású utazásokat véle végben vitettem, mindezen költségeim eránt [...] elégtételt hogyan nyerhetnék, ha a gimnázium által vitetnék Somogyba."128 Festetics György egyúttal kijelentette, hogy az iskola fenntartásához csak addig járul hozzá, amíg a gimnázium Keszthelyen működik. Festetics álláspontja tehát az eddigiekből egyértelműen kiviláglik: nem tekintette hiábavaló anyagi tehernek az iskolák működtetését, nem mondott le a már meglévő intézményekről, sőt a birtokain működő különféle iskolatípusok bővítésére törekedett. A hivatalos elismertetéssel és működtetéssel járó különféle kötelezettségeknek kész volt eleget tenni, így 1795. április 30-án sor került a csurgói iskola alapkőletételére.129 Iskoláira egyébként mindig gondosan felügyelt, ösztöndíjakat, pénzjutalmakat adományozott, az évzáró vizsgákon pedig rendszeresen részt vett.13 0 Más vonatkozásban, legalábbis ami a tényleges belpolitikai helyzetet érintő megnyilvánulásokat illeti, beleértve az uralkodóház szerepével kapcsolatos állásfoglalásokat, Festetics magatartását a kivárás jellemezte. I. Ferenc trónrálépése (1792) után ugyanis hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi abszolutisztikus uralkodási módszerek visszatérésétől kell tartani. A forradalmi Franciaországgal vívott háború megfelelő ürügyet szolgáltatott ehhez, s bár a nemesség érthető módon ódzkodott a radikális változásoktól, az egykori jozefinista értelmiség és nemesi ellenzék számos tagja a változtatás lehetőségét kereste. Az irodalmi szalonokban megfogalmazódó elképzelésekről, de a társadalom alsóbb szintjein is erősödő elkeseredettségről híven beszámoltak a titkosrendőrségjelentései, noha a tényleges forradalmi átalakulás feltételei nem voltak meg Magyarországon. Ezt bizonyítja, hogy a Kazinczy, Szentmarjay, Hajnóczy, Laczkovics és más, valóban kitűnő személyiségek részvételével szerveződő jakobinus mozgalmat az udvar igen hamar felszámolta. Kétes hírű vezetőjük, Martinovics Ignác pedig készségesen kiszolgáltatta a résztvevők neveit.131 Az 128 Idézi: Győrffi Endre: A keszthelyi kir.kat. gimnázium története. Értesítő a keszthelyi kir. kat. gimnáziumról. Keszthely 1891. 23-24. 129 MOL Festetics Lt. P 274 245. es. fol. 13. 130 Klempa, K.\ Die kulturpolitischen Bestrebungen i. m. 11-12. 131 Magyarország története V/l. i. m. 204-208.
