Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Kurucz György: Kényszer és szolgálat. Portrévázlat Festetics Györgyről 1341

1346 KURUCZ GYÖRGY nyelvet részesítették előnyben. A másik igen jellemző adalék ez idő tájt a csa­ládfők megnyilatkozása és magatartása kapcsán, hogy jóllehet Festetics Pál az uralkodónő 1767-ben kibocsátott úrbéri rendeletének kidolgozásában döntő szerepet vállalt, így saját földesúri hatalmát is korlátozta, Mária Terézia politi­kájának helyességét illetően még egymás között sem adtak hangot kételyeik­nek. A felsőbbség elismerése, a dinasztia iránti engedelmesség tehát Festetics György apjának egyik meghatározó életelve lehetett. Megjegyzésre érdemes mégt hogy Kristóf többször panaszkodik magas hivatalt viselő fiának a nemes­séget ért „sanyargatás" miatt, de úgy, mintha az valójában nem is az udvar poli­tikájából, s közvetett módon fia tevékenységéből származott volna.17 Az úrbéri rendeletnek —- a királynő szándékaihoz képest — ellentmondásos hatására utalnak a Lajossal, vagyis Pál öccsével folytatott levélváltások, aki egyik levelé­ben arról tudósított, miszerint Somogy és Baranya megyében „A pátenseket publikálják az bírák, de az polgárok nem hiszik, sőt azt mondják, hogy az urak csinálták, Sárdon az földre is hányták .,."1 8 Ebből az időből egyébként fennmaradtak azok a levelek, melyekben el­szórt utalásokat lehet találni arra nézve, hogy Pál felesége és gyermekei sok időt töltöttek együtt a betegeskedő Festetics Kristóffal. Úgy tűnik, a család ek­korra már elhatározta, hogy a fiú Bécsben fog tanulni a Mária Terézia által ala­pított Collegium Theresianumban, hiszen az apa a bécsi neveltetést későbbi hi­vatali érvényesülése érdekében elengedhetetlennek tartotta. Ennek kapcsán Festetics Kristóf egy alkalommal megjegyezte, hogy „ha Gyuri fog melléd rendöltetni egy nagy hipochondristával és fantasztával több lesz Bécsben. "19 Ez a megjegyzés mindenesetre arra enged következtetni, hogy a gyermek nem fe­lelt meg bizonyos elvárásoknak. Tizenhárom éves korától tehát a bécsi intézetben tanult Festetics György, ahol a királynő szándékai szerint a nemes ifjakból művelt hivatalnokokat ké­peztek az állam részére.2 0 A fiatal gróf igen kitartó volt, és rendkívül jó szellemi képességekkel rendelkezett, amint erről bizonyítványai is vallanak.2 1 Nyomta­tásban fennmaradt bécsi nyilvános vizsgáinak szövegei pedig arra engednek kö­vetkeztetni, hogy mint leendő hivatalnoknak igen átfogó természettudomá­nyos, államigazgatási, filozófiai, jogi, katonai, történelmi, matematikai és nyel­vi ismeretekkel kellett rendelkeznie.2 2 Különösen figyelemre méltóak 1773-ból származó, esszé formájában közölt latin és német nyelvű vizsgái. E gyűjtemé­nyes kötet első része egyébként az anyag fizikai tulajdonságait tárgyalja latin nyelven, kitérve többek között az elektromosságra, a mágnesességre, a halmaz -17 MOL Festetics Lt. P 245 24. d. 18 MOL Festetics Lt. P 235 107. cs. No. 74 fol. 483. 19 MOL Festetics Lt. P 245 24. d. A levelet Festetics Kristóf pár hónappal halála előtt, 1767. október 23-án küldte fiának Szentmiklósról. 20 A Collegium Theresianum és a magyar nemes ifjak képzésével kapcsolatban 1. Olga Khava­nova: Elite Education and Politics: Hungarian Nobles at the Viennese Theresianum in the Eigh­teenth Century. Sic Itur ad Astra 12. (2000) 77-90. 21 MOL Festetics Lt. P 235 108. cs. No. 169 fol. 357., No. 173 fol. 366., No. 175 fol. 368. 22 Tentamen Publicum ex Logica, Metaphysica, Architectura Ci vili et Militari ... subibit Illust­rissimus Dominus Comes Georgius Festetics de Tolna. Viennae 1772.

Next

/
Oldalképek
Tartalom