Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: Szovjet dokumentum Kádár Jánosnak és Marosán Györgynek az SZKP vezetőivel folytatott 1957. szeptember 25-i megbeszéléséről 1289
1292 BARÁTH MAGDOLNA A magyar-szovjet megbeszéléseken az 1958-ban indítandó hároméves népgazdasági terv előkészítése és az azzal összefüggő magyar hiteligény ügye szerepelt a terítéken. Az 1956. decemberi-1957. januári magyar-szovjet gazdasági tárgyalásokon a magyar részről többször felvetett beruházási hitel ügyében a magyar párt- és kormányküldöttség 1957. márciusi szovjetunióbeli tárgyalásai alkalmával nem született döntés. Apró Antal a magyar kormány nevében 1957. augusztus 18-án levelet intézett A. I. Mikojan miniszterelnök-helyetteshez, amelyben a szovjet kormánytól mintegy 6,7 milliárd forint, azaz mintegy 1,5 milliárd rubel beruházási és áruhitelt kért.9 A magyar kérés nagyságrendje a szovjet felet is meglepte. A szovjet gazdasági szakértők már az 1957. januári tárgyalások alkalmával annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyarok hosszúlejáratú beruházási kölcsönigénye túlzott. A Szovjetunió tervhivatalának szakértői 1957. augusztus 12. és szeptember 9. között Budapesten konzultációt folytattak az Országos Tervhivatal munkatársaival a hároméves terv alapvető kérdéseiről. Az ОТ által összeállított terv akkor 1,18 milliárd rubel deviza- és áruhitellel és 1,6 milliárd rubel beruházási hitellel számolt. A szovjet delegáció tagjai azt javasolták magyar kollégáiknak, hogy készítsék el a hároméves tervnek és a következő ötéves tervnek olyan variánsát is, amelyben nem számolnak beruházási hitellel.10 A beruházási hitellel kapcsolatban elhangzott szovjet észrevételek ellenére az ОТ nem mondott le a nagy volumenű szovjet hitelről, de a tervezés során a továbbiakban az eredetinél kisebb és a szovjet szállítások szempontjából reálisabb hitelkérelemmel kívánt számolni. Erre adott utasítást az Országos Tervhivatalnak a hároméves terv előzetes számainak tárgyalásakor előbb a Gazdasági Bizottság, majd az MSZMP Politikai Bizottsága is. Annak ellenére, hogy Kádár János az 1957. szeptember 25-i megbeszélésen erősen szorgalmazta a magyar és a szovjet kormány által 1957. március 28-án aláírt egyezmény 5. cikkelye alapján az 1958-1960. évekre szóló hosszúlejáratú áruszállítási egyezmény megkötésére irányuló tárgyalások mielőbb megkezdését, azok a magyar fél hibájából csak 1957. november 25-én kezdődtek el. A tárgyalások napirendjén két fő kérdés szerepelt: a Magyarországnak nyújtandó beruházási hitelek, illetve az áru- és devizahitel kérdése. A magyar fél 1,300 milliárd rubel beruházási hitelt szeretett volna kapni az 1958-tól 1965-ig terjedő nyolc évre. e A tárgyalásokkal megbízott kormánydelegáció által készített jelentés szerint a szovjet segítségnyújtásnál abból indultak ki, hogy a magyar népgazdaságban elkövetett hibákat közösen kell kijavítani, s mivel azonban a gazdasági erőforrások korlátozottak, a rendelkezésre álló összegeket a legelőnyösebben kell kihasználni. Szovjet részről viszont azt hangsúlyozták, hogy a hitelt szinte kizárólag csak új gyárak létesítésére vagy néhány meglévő üzem rekonstrukciójának megvalósításához kívánják nyújtani. A tárgyalásokon elért eredmények messze alatta maradtak a magyar igényeknek: a Szovjetunió mindössze 300 millió rubel beruházási, 15 millió rubel 9 MOL XIX-A-2-gg 39. d. 10 MOL M-KS 288. f. 23/1957/12. ő. e.
