Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
124 SERES ATTILA gol-Magyar Bank képviselőjének, Diósy Ödönnek a kíséretében. 161 Ahogy Ön előtt is ismert, ez a bank arra készül, hogy jelentős hiteleket nyújtson nekünk egy orosz-magyar vegyes társaság keretében, amely részt venne az Oroszországgal folytatott kereskedelemben és az orosz termelésben. A vállalat megalapításának kezdeményezőivel — Fenyővel, Károlyival és Krausszal — folytatott megbeszélésről annak idején már írt Nyikolaj Nyikolajevics.16 2 Ez a cég most más csoportok és személyek próbálkozásai miatt aggódik (például amiatt, hogy Földes16 3 néhány hónappal ezelőtt üzletet kötött velünk kőolaj szállítására Novorosszijszkból, és most egy hasonló üzlet megkötésére készül). Attól tart továbbá, hogy ezek a rivális kezdeményezések megakadályozzák majd, hogy hatalmas összegeket zsebeljenek be, és éppen az általuk tervbe vett nagy üzlet megkötése előtti pillanatban több lehetséges partnert lecsapnak a kezükről. A Pintért hozzám kísérő Diósy e félelmeit közölte velem, s azt kérte, hogy egyezményünk aláírásáig valamilyen módon távolítsuk el a szervező munkájukat zavaró riválisokat. Egyébként hasztalan mondtuk a magyaroknak, hogy Pintér jelenléte nem segít, csak árt az ügynek, úgy látszik, hogy vagy sehogy sem tudnak elszakadni tőle, vagy továbbra is úgy vélik, hogy Pintér számukra megfelelő és hűséges közvetítő. A beszélgetésnek ez a hivatalos része kissé érdektelen volt, mivel túlment kompetenciám keretein és a kereskedelmi képviselet, illetve Goldstejn elvtárs hatáskörébe tartozik. Ó folytatja ezeket a tárgyalásokat, és neki jogában áll ezekben a kérdésekben dönteni a Borisz Szpiridonoviccsal16 4 vagy Moszkvával történt egyeztetés alapján. Érdekesek voltak azonban azok az általános kijelentések, amelyeket Diósy és Pintér csak mellékesen tettek. Ezek közül a következőket tartom szükségesnek megjegyezni: 1. Románia azzal fenyegetőzik, hogy nem engedi át a Dunán a Magyarországnak szánt orosz rakományokat (egyébként a magyarok nem tulajdonítanak ennek nagy jelentőséget, mivel a dunai hajózás nemzetközi). 2. Magyarország és Szovjet-Oroszország „gazdasági" közeledése riadalmat váltott ki Romániában és Lengyelországban. 3. Franciaország ugyanebből az okból aggódik, s főként attól fél, hogy a „gazdasági" közeledés „politikai" közeledéshez vezethet (állítólag még egy francia diplomáciai jegyzéket is átadtak emiatt a magyar kormánynak).165 4. Pintér közölte, hogy a francia követség kitartóan a francia-orosz közeledésről szóló híreszteléseket terjeszt Magyarországon, és amikor például 161 Nincs nyoma annak, hogy Diósy valóban az AMB képviseletében tárgyalt volna. 162 Kresztyinszkij berlini szovjet nagykövet. Kresztyinszkij jelentését a Károlyival és Krausszal folytatott megbeszéléseiről nem találtuk meg. Fenyő, Károlyi és Krausz berlini tárgyalásaira 1. a 3-5. sz. iratokat. L. erre még 56. jegyz. 163 Földes Albert: a Magyar Altalános Hitelbank érdekeltségében lévő Kőolajfinomítógyár Rt. igazgatóhelyettese, egyben a Központi Ásványolajipari Rt. igazgatótanácsának tagja. 164 Sztomonjakov, a berlini szovjet kereskedelmi képviselet vezetője. 165 Nem tudunk erről a diplomáciai jegyzékről.