Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235

1280 STANDEISKY ÉVA érezhették időszerűtlenségüket, s nem kizárt, hogy féltették saját testi épségü­ket is, ezért a későbbiekben átengedték a terepet az invenciózusabb, a változá­sokkal haladni képes megyei forradalmi bizottságnak. A Nagyatádi Járási Nemzeti Tanács átmenet a felülről és az alulról szer­veződőjárási forradalmi bizottságok között. Létrehozói a helyi üzemek, vállala­tok és a lakosság képviselői voltak. A megalakulásukkor, október 29-én közzé­tett nyilatkozatukban kérték a községeket, hogy forradalmi bizottságuk vá­lasszon küldötteket a járási testületbe, egyben tudatták őket arról, hogy „a nép bizalmát nem élvező személyeket", vagyis a korábbi járási tanács elnökét, he­lyettesét, titkárát és szervezési csoportvezetőjét „félreállították".12 5 Alulról szervezték meg a járási forradalmi bizottságot Derecskén, ahol a járás községeinek küldöttei október 31-én alakították meg a Járási Forradalmi Bizottmányt. „A Járási Bizottmány megalakulása azért vált szükségessé, mert a széjjelaprózódott forradalmi bizottmányokat nincs, mi összetartsa, s nincs meg a közbeeső szerv a megye felé, illetve meg kell indítani a járásokon keresz­tül a megyei bizottmány megalakítását" — érvelt a korelnök, aki vagy nem tu­dott arról, hogy a megyei bizottmány már október 26-án létrejött — ez a kevés­bé valószínű -, vagy a meglévőt nem fogadta el.126 Monoron a járás községeinek küldöttei november 3-án alakították meg a Járási Nemzeti Bizottmányt. Kőnyomatosuk szerint az elnök egykori kisgazda­párti lett, titkárnak az egykori jegyzőt tették.12 7 Lényegében átvették a meg­szűnt pártbizottság és a tanács funkcióit, de csupán közellátási, szociális és jogi osztályt alakítottak. A forradalmi bizottság egyházi személyekből, a fegyveres szervek, valamint az ifjúság képviselőiből tevődött össze: ez a napi igényeket és a forradalom akkori, visszarendező állapotát tükrözte. Ekkor már nem a társa­dalmi rétegek arányos képviselete volt a cél, hanem a működőképesség biztosí­tása és a világnézeti és védelmi igények kielégítése. Tevékenységük A megyei és a járási forradalmi bizottságok ugyanazokkal az időszerű problémákkal küszködtek, mint a kisebb települések. Térségi centrumszere­pükből adódóan speciális feladataik is voltak. Nem egyszer határozatban rögzí­tették az MDP és tömegszervezetei megszűnését. A járási és megyei székhelye­ken ugyanis a kommunista hatalomátvétel és a tanácsrendszer kiépülése után az apparátus megkettőződött: a pártbizottság mintegy leképezte a tanácsi ap­parátust, miközben politikai, agitációs- és propagandaközpontként is műkö­dött. Ennek a hatalmi helyzetnek a felszámolása a lakosság többségének leg­főbb kívánsága volt. A Nógrád megyei Nemzeti Bizottság, mintegy nyomatéko­sítva a tényeket, közleményben tudatta, hogy az egykori megyei, járási és váro­si pártbizottság és a szakszervezetek megyei tanácsa nem adhat ki semmiféle utasítást.12 8 A Dabasi Járási Nemzeti Bizottság elnöke az alábbi helyi rendele­tet hozta: „a járási pártvégrehajtó-bizottságokat, további a községek csúcs- és 125 Az 1956-os forradalom Somogyban. I. m. 103-104. 126 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 156. 127 Szabad Haza, független napilap. Pest megyei Fehér könyv, 14. 128 Nógrád Népe, 1956. november 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom