Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1278 STANDEISKY ÉVA alulról építkező — választását. Ez lépcsőzetes megoldást kívánt: a közvetlen demokráciát — a spontán népgyűléseket — szükségszerűen váltotta fel a delegálás, vagyis a közvetett hatalomgyakorlás, ami viszont hatalmi súrlódást okozott a területi és hivatásrendi alapon szerveződő forradalmi bizottságok és a közvetett demokrácia természetes letéteményesei, a politikai pártok között. Nem tudható, mi lett volna, ha a második szovjet beavatkozás november 4-én véget nem vet ennek spontán centralizációs folyamatnak. November 4-e után a forradalmi bizottságok „megszabadultak" a hierarchizálódás kényszerétől, és néhány hétig ott folytathatták, ahol elkezdték, vagyis a közvetlen, a települési, a járási és a megyei forradalmi bizottságra szorítkozó hatalomgyakorlásnál. Az új konstellációban sem energiájuk, sem lehetőségük nem volt együttműködésük megszervezésére, a forradalom továbbvitelének, konszolidálásának — megszűnésének — végiggondolására. Megalakulásuk módja A járások összehasonlító vizsgálata még megoldandó feladat. A megyék összevetésére már akad példa.12 1 A megyék és a nagyvárosok új hatalmi szervei nem egy időben jöttek létre, bár az egy-két nap, esetleg egy hét eltérésnek nincs különösebb jelentősége. A korábbi dátum — október 25., illetve 26.: Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Szabolcs-Szatmár Szolnok, Veszprém megye — a régi vezetők rugalmasságáról, alkalmazkodó-készségéről tanúskodik. A későbbi dátum — október 28-30.: Baranya, Békés, Heves, Zala, Csongrád, Tolna, Bács-Kiskun megye — jelezheti azt, hogy a korábbi vezetők erőszakkal ideig-óráig meg tudták őrizni hatalmukat, de utalhat arra is, hogy hosszú napokba tellett, amíg kiválasztódtak az új helyi vezetők, kialakultak az új hatalmi formák. A legtöbb megyében legalább egyszer újjáválasztották a megyei forradalmi bizottságot. Minél később alakult meg az új szerv, annál nagyobb esély volt arra, hogy összetétele nem változik lényegesen. Ez érvényes Baranya és Tolna megyére, de nem áll a többire: Győr-Sopronra, Hajdú-Biharra, Nógrádra, Szabolcs-Szatmárra és Szolnokra: ezekben a megyékben olyan erőskezű, jó szervezőképességű vezetők kerültek az élre, akiket a lakosság nagy része elfogadott -függetlenül az illető pártállami múltjától. Az október 28-a után létrejött forradalmi bizottságokban jóval nagyobb szerephez jutottak a kommunista hatalomátvétel előtti közigazgatási vezetők, mint azokban, amelyek korábban szerveződtek. (Az október 29-én alakult esztergomi Nemzeti Tanács élére például a város egykori polgármestere került.)12 2 A járások forradalmi szervezete létrejöhetett felülről: ilyen esetekben a megyei forradalmi bizottság volt a kezdeményező. Megalakíthatták a járás forradalmi szerveinek küldöttei is, ami az alulról szerveződésre bizonyíték. A Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács titkára az október 30-i a tömeggyűlésen jelentette be: a Tanács „átvette a megye politikai és gazdasági éle-121 Molnár: i. m. 122 Kronológia, 144.
