Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1273 következménye. Minél összetettebb, többrétegű volt a helyi hatalmi szerkezet, annál nehezebb volt kialakítani a forradalom összehangoltan működő helyi szerveit. A különféle helyi forradalmi szervek a rendteremtés, az ügyek összehangolása miatt rákényszerültek az együttműködésre, vetélkedésük pedig a rendezetlen hatalmi viszonyokból és az újonnan élre kerültek ambícióiból következett. A miskolci forradalmi szerv alakulásának kommunista szemtanúja így írja le a 25-i történéseket. „Felszólalok. Megszavazzák nagy huzavona után, hogy ott maradhatok. Szörnyű állapot, kb. százan döntenek mindenben. Mindenen óriási vita, nem haladnak semmivel. Például elhatározzák, hogy legyen szesztilalom. Megbízzák az egyik tagot, hogy vezesse be. Ez kimegy, néhány perc múlva visszajön: »Hogy kell ezt bevezetni?«. Ajánlkozom, hogy majd én elintézem. Nagy meglepődés, de megszavazzák, percek alatt el is intézzük. Pillanatonként berohan valaki valami hírrel. A legnagyobb zavart az okozta, hogy Nagy Attila berontott, hogy Pestre kell menni teherautókkal a pestieknek segíteni. Mindenki menni akart. Végül is 11 teherautó ment el főleg diákokkal [...] Magyarázzuk nekik, hogy ez így nem lesz jó, hogy egy ilyen teremre való ember dönt minden kérdésben. Az az egyetemista, aki ott van, megcsömörlött az egésztől. Elismerik, hogy elnökség kell, vagy valami kisebb operatív szerv."11 6 Miskolcon szinte egy időben létezett három új hatalmi központ, amelyek befolyása, hatóköre különböző volt, abban azonban megegyeztek, hogy egyik sem volt igazán elégedett a másikkal, és valamennyiüknek ellentmondásos információk alapján kellett azonnali döntést hozniuk. A 25-i, 26-i véres atrocitások kikezdték a városházán székelő, reformista kommunistákat is magában foglaló Megyei Munkástanács tekintélyét, amely gyakorlatilag felbomlott, a megmaradtak immár a megye forradalmi bizottságai küldötteinek részvételével 29-ét tűzték ki az újjáalakulás dátumának. Az elsősorban a közvetítő, rendfenntartó szerepet preferáló Diákparlament is lényegében csődöt mondott, amikor képviselői az első napok organizációs teljesítményét nem tudták megismételni: a lincselő tömeg nem volt tekintettel rájuk. A legnagyobb, viszonylag egységes és szervezett tömeg fölött rendelkező DIMAVAG munkástanácsa 28-án új Megyei Munkástanácsot alakított, és tartani lehetett attól, hogy a két munkástanács konfliktusba keveredik egymással. A fegyveres potenciállal rendelkezők egyeztetési kísérletét siker koronázta: a helyőrség és az egyetem katonai vezetői elfogadtatták a megyei küldöttekkel, hogy a DIMAVAG munkástanácsának vezetői irányítsák a megyét. Az ország legtöbb településén a forradalom első hetének végén — október 26-a és 30-a között — megalakult új önkormányzati szervek a forradalom mellé álló helyiek nyomására folyamatosan átalakultak: az esetek többségében kivetették magukból a „régi rend" képviselőit. Szombathelyen az október 27-i Ideiglenes Megyei Nemzeti Bizottságot, amely a helyi népfront (és a kommunista párt) mérsékeltjeinek kezdeményezésére jött létre, két nap múlva váltotta fel egy immár más személyi összetételű 116 Szubjektív feljegyzések. Szerző nélkül. Rásó József: 1956 dokumentumai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban. Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, 1998. /Acta Archivistica 5./ 137.
