Századok – 2006

TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235

HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1271 azzal a nem titkolt céllal is alakultak, hogy a megváltozott hatalmi helyzetben hatékonyabban szólhassanak bele a helyi irányításába. A kaposvári pedagógusok egy csoportja bírálta az iskolák „munkásta­nács-választását": szerintük túl sok egykori rendszerkiszolgáló kapott szerepet az iskolák új vezetésében. A helyi elitcserét mechanikusan képzelték el. Szerin­tük, aki kitüntetést és a vele járó béremelést kapott a letűnt rendszerben, nem kerülhet be az iskolai forradalmi szervezetbe, sőt, kiemelt fizetésüket is csök­kenteni kell. Nehéz helyzetben lehetettek a Megyei Forradalmi Tanács oktatási bizottságának tagjai: ha hatalmi szóval beavatkoznak a munkahelyi választá­sokba, megsértik a demokráciát, ha nem tesznek semmit, a múlt rendszer ki­szolgálóinak tarthatják őket.10 8 A megyei Nemzeti Tanács kulturális bizottsága a beavatkozás mellett döntött: az iskolákban új munkástanács-választásokat sürgetett, mert ezekbe „vezetőkül a múltban kommunista tevékenységet kifej­tő személyeket választottak". Az „elmúlt rendszer" soron kívüli előléptetéseiből származó plusz jövedelmet már a november havi fizetésükből is le szerette volna vonatni: kérte, hogy a megyei Nemzeti Tanács adjon ki erről rendeletet.10 9 Azokon a településeken, ahol az értelmiségiek létrehozták saját forradal­mi szervezetüket, az egyházak helyi képviselői is szerepet vállaltak. Polgáron a római katolikus plébános és a református lelkész is tagja volt a helyi értelmisé­get — tanárt, tanítót, óvónőt, bírót, gyógyszerészt, orvost — tömörítő testület­nek, amelyet Értelmiségi Tanácsnak hívtak.11 0 Nyíregyháza orvostársadalma elégedetlen volt a várost irányító Munkás­tanáccsal: úgy gondolták, sok benne a nehezen döntő, a város, s különösen az értelmiségiek problémáit nem igazán ismerő ember. Érdekeik hatékony képvi­selete céljából október 30-ára értelmiségi nagygyűlést szerveztek, melyen kö­rülbelül ötszázan jelentek meg. A nyílt szavazással megválasztott tíztagú Sza­bolcs-Szatmár megyei Forradalmi Értelmiségi Tanács küldötteket delegált a már megválasztott helyhatalmi szervekbe. Szorgalmazta a városi tanács egész­ségügyi osztályának átalakítását, kezdeményezte, hogy a munkahelyi forradal­mi bizottságok vizsgálják meg, hogy a régi vezetők továbbra is alkalmasak-e funkciójukra, amelyet zömük politikai megbízásként kapott. Javasolta az AVH iratainak begyűjtését és őrzését. Ha kívánságuknak a megyei forradalmi bizottság nem tesz eleget — fenyegetőztek —, megvonják a bizalmat tőle. A november 2-i át­irat tartalma és hangneme jelzi, hogy a megyeközpontban több hatalmi centrum jött létre, amelyek politikai beállítottsága eltérő volt, ugyanakkor e szervek egy­másrautaltságuk tudatában próbálták elképzeléseiknek érvényt szerezni.111 Zalaegerszegen az új irányítást bonyolította, s olykor átláthatatlanná, zűrzavarossá tette, hogy a forradalmi szakmai érdekképviseletek is beleszólást kívántak ügyeik felsőbb szintű intézésébe. A pedagógusok azt a demokratikus megoldási módot eszelték ki, hogy „október 30-tól a megyei és városi oktatási osztály irányítását a Megyei Nemzeti Bizottsággal egyetértésben a Pedagógus 108 A pedagógus-memorandum szövegét 1. Ellenforradalom Somogyban. Kaposvár, MSZMP So­mogy megyei Bizottsága, 1957. 54-55. 109 PIL, 290. f. 72. ô. e. 110 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. I. m. 216-218. 111 Bikán: i. m. 1/5. köt. 147-148.

Next

/
Oldalképek
Tartalom