Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1261 lentmondásos kitételek vannak bennük a megőrzendő és az elvetendő múltról. A kapitalizmust nyíltan egyik sem kívánta vissza, ugyanakkor a követelések teljesülése esetén mégis csak a piacon alapuló polgári társadalom épült volna. Más pontok a közösségi társadalmat idézik: esélyegyenlőséget szeretnének, a szélsőséges vagyoni különbségek korlátozását óhajtják. Jóléti, fogyasztói társadalom rajzolódik ki belőlük, anélkül, hogy megteremtésének módjáról, a cél elérésének nehézségeiről szó esne bennük. A települési forradalmi bizottságok követeléslistáiból — hasonlóan a más forradalmi szervekéhez — a forradalom eszmeiségére, a megszövegezők szociális elképzeléseire egyaránt következtetni lehet. Állókép rajzolódik ki belőlük határozott kontúrokkal, elnagyolt részletekkel és számos homályos, kidolgozatlan résszel. A települési, munkahelyi és rétegképviseleti forradalmi szervek kapcsolata Az új helyi hatalmi viszonyok bonyolultsága a zalaegerszegi forradalmi szervek felsorolásával szemléltethető. Zalaegerszegen a fegyveres testületeket nem számítva a következő néphatalmi szervek jöttek létre: (Az alakulás sorrendjében. A dőlten szedettek helyi és területi szervek, a többi üzemi, hivatali — munkahelyi — szerveződés, a kövéren szedettek rétegképviseletek) október 26-án: Zalaegerszegi MÁV-állomás Forradalmi Bizottmánya, Zala Megyei MÉSZÖV és MÉK Munkástanácsa; október 27-én: Zalaegerszegi Városi Forradalmi Bizottság, Zala Megyei Villany- és Épületszerelő Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Közraktárak Munkástanácsa, Zalaegerszegi Gépipari Vállalat Munkástanácsa, Zalaegerszegi Ruhagyár Munkástanácsa, Zalaegerszegi Népbolt Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Tejipari Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Terményforgalmi Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Vendéglátóipari Vállalat Munkástanácsa; október 28-án: Zala Megyei Forradalmi Bizottság, Zalai Kőolajipari Vállalat Munkástanácsa; október 29-én: Zala Megyei Tanács Munkástanácsa, Zalaegerszegi Járási Tanács Munkástanácsa, Zalaegerszegi Városi Tanács Munkástanácsa, Zala Megyei Tatarozó-Építő Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Munkástanácsa, Zalaegerszegi Járási Tanács Munkástanácsa, Zala Megyei Pedagógus Forradalmi Tanács, Zalaegerszegi MÁV-fűtőház Munkástanácsa, Zala Megyei Vasipari Vállalat Munkástanácsa, Zala Megyei Állatforgalmi Vállalat Munkástanácsa; október 31-én: Zalaegerszegi Sütőipari Vállalt Munkástanácsa, november l-jén: Járási Pedagógus Forradalmi Tanács, november 2-án: Zala megyei FUSZÉRT Vállalat Munkástanácsa, Zalaegerszegi Húsipari Vállalat Munkástanácsa, Általános Asztalosipari Vállalat Munkástanácsa, valamint december 3-án: Zala Megyei Munkástanács.1 2 Kaposváron a teljhatalom a megyei forradalmi bizottság kezében volt, amit a forradalmi rétegszervezetek és a munkahelyi forradalmi bizottságok is elismertek. Ha vitájuk volt egymással és másokkal, a döntést a Megyei Forradalmi Tanácstól várták. 72 '56 Zalában. I. m. 459-518.