Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1252 STANDEISKY ÉVA értelmiséggel rendelkezett, ahol még 1956-ban is sok, Budapestről kitelepített lakos élt, akik a közeli Tisza Cipőgyárban dolgoztak. A gyümölcstermesztéséről és szeszfőzdéiről híres nagyközség gazdasági életére katasztrofális hatással voltak az 1950-es évek korlátozó intézkedései, a kötött gazdálkodás és a kisipar elsorvasztása. A bajokat csak tetézte az átlagosnál is merevebb helyi funkcionáriusok önkényeskedése."6 5 A forradalmi bizottságok létszáma és összetétele Lehet-e számszerű kimutatást készíteni arról, hogy a települések hány százalékában jött létre új helyi hatalmi szervezet? Becslések szerint a települések 85-90%-ban. (Erre a belügyi jelentésekből és a bírósági iratokból lehet következtetni. Az 1957 májusában újjászervezett megyei politikai nyomozóosztályok kötelező feladatként 1959 közepéig folyamatosan gyártották jelentéseiket, összefoglalóikat, amelyekben tendenciózusan sorakoztak egymás mellett a nevek és az események. A járásokra, a járások községeire lebontott összefoglalók készültek. Ezek használatát a szándékos felnagyítások, félreértelmezések mellett az is megnehezíti, hogy egybemosódnak bennük a forradalom első és az azt követő napjainak eseményei, és hiányoznak belőlük azok az események, tények, amelyek a forradalmi bizottságok rendteremtő, humánus jellegét támasztják alá.) Az Új Zala október 31-én tudósítása szerint Zala megye valamennyi járási székhelyén, valamint a megye falvainak háromnegyedében megalakultak a forradalmi bizottságok. November l-jén már arról adott hírt a lap, hogy a zalaegerszegi járás 86 községében alakítottak forradalmi bizottságot. A korabeli adatok az ország valamennyi járására vonatkoztathatók. Ezt támasztják alá a restauráció időszakában született tanácsi iratok is. Nem tudunk azonban különbséget tenni az éppen csak létrejött és a működő forradalmi bizottságok között. „A községekben különféle elnevezések alatt (Munkás Tanács, Nemzeti Bizottság, Forradalmi Tanács stb.) 16-60 főből álló szerv vette át a múk .cözségi tanácsainak államigazgatási és államhatalmi tevékenységét. Kívánatos, hogy a községekben az ideiglenes nemzeti forradalmi bizottmányok létszáma a községek nagyságától függően 20-30 legyen. [...] A demokratikus közigazgatás kialakítása a forradalom vívmányainak megerősítéséhez és szabad életünk felvirágzásához vezet."5 6 A Egerben kinyomtatott korabeli röplap megállapítása a forradalom alatt létrejött helyi önkormányzati szervekről csaknem az egész országra általánosítható. A feladatkijelölés ugyanakkor — hasonlóan a kormánydeklarációkhoz — a „normális" időket idézte: amikor a helyi történéseket a központból jövő instrukciók határozták meg. A forradalom alatt megfordult az irány: a spontán kezdeményezéseket általánosították a helyi és az országos irányítók (egyes járási, megyei szervek és a kormány). Ok lettek a követők, s így mintegy a helyiek alárendeltjei. 55 Cseh: i. m. 351-352. 56 Közli: 1956 plakátjai.. I. m. 434.
