Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1245 ták őket a megelőző évtizedben gazdaságilag megnyomorított és mellőzött tulajdonos parasztság képviselői. Egyes településeken a Népfront még az október 28-i kormányfordulat után is hatalmi tényező maradt, vagy szeretett volna az lenni. Dunapentelén — s már nem Sztálinvárosban! — a Hazafias Népfront városi vezetése október 29-én deklarálta, hogy tagjaiból alakítja majd meg a Városi Nemzeti Bizottságot.32 Tette ezt akkor, amikor a helyi önkormányzat új szerveként már napok óta működött a Forradalmi Munkás és Katona Tanács.3 3 Karcagon és Kisújszálláson a népfrontos kommunisták még november elején is befolyásolni tudták a helyi történéseket. Kisújszállás Városi Forradalmi Bizottsága november 2-án ugyanazokat a reformkommunista követeléseket tette közzé, mint a karcagi MDP-szervezet október 27-én. A Nagy Imre vonalát követő, s feltehetően budapesti utasításokat is végrehajtó karcagi kommunisták a helyi Hazafias Népfronttal szerveztették meg a település forradalmi szervezetét, és ők tanácsolták, hogy a helyi üzemekben alakuljanak munkástanácsok. Eszteregnyén november l-jén a járási forradalmi bizottság és a helyi népfrontszervezet együtt kezdeményezte a község új vezetésének megválasztását. A lebonyolítás módja a szabályzatok szükségszerű hiányában — a forradalom önszerveződése még nem jutott el odáig, hogy létrehozzon szabálykidolgozó fórumokat, valamint az új elképzeléseket jóváhagyó törvényhozást — megegyezett az országban általánossal: a választás Jelölések nélkül", „csupán a népakarat megnyilvánulására támaszkodva" zajlott. Az „elnök a népgyűlés által közfelkiáltással megnevezett személyeket, mint a nép jelöltjeit egyenként megnevezve a személyazonosság pontos megállapításával a nép döntésére hozott fel. A nép kézfelemeléssel szavazott. [...] A választás megejtése után indítványok hangzottak el. A felvetett kérdésekben, amennyiben az teljesen a nép döntésétől függött [vagyis nem igényelt a körülmények tisztázását szolgáló vizsgálódást - S.E.], a nép azonnal döntött, más javaslatok felterjesztését és további intézését a nép a megválasztott Községi Nemzeti Tanácsra bízta."3 4 „Önkormányzati hajlam". A településeken belüli hatalmi átalakulás és szervezeti hierarchia „Ne várjuk meg azt, hogy a megye vagy a kormány mit határoz."3 5 „A forradalom első szakaszát, a fegyveres harcot győztesen befejeztük. A forradalom második és nehezebb szakasza most kezdődik. A hatalom megerősítése, az elért eredmények megtartása és megőrzése, a még nem teljesített követelések kivívása."3 6 Az ország keleti (Sarkad) és nyugati (Veszprém) részéről származó két 32 1956 plakátjai.. I. m. 382. 33 Uo. 386. 34 Az 1956. november 1-jei népgyűlés jegyzőkönyve. '56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai 1956-1958. Szerk. Csomor Erzsébet, Kapiller Imre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár, 1996. 190-191. 35 Jegyzőkönyv a sarkadi forradalmi bizottság üléséről. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PIL), 290. f. 63. ő. e.
