Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
HELYI HATALOM AZ 1956-OS FORRADALOMBAN 1243 bevezetése, a „komoly gazdapolgárok és az érett ifjúság" bevonása a közügyekbe stb.)2 6 A magát Népfront-mezben túlmenteni akaró helyi vezetés már 28-án kénytelen volt meghátrálni: arányosítania kellett a Nemzeti Bizottságot, kiegészítve azt a parasztgazdák, a ktsz-be kényszerített kisiparosok és az 1948 után mellőzött értelmiség képviselőjével. A fenti példák is mutatják, hogy a Hazafias Népfront helyi vezetői sikeresebben alkalmazkodtak az október 23-a utáni változásokhoz, mint a helyi kommunista irányítók. A forradalom első hetében még nem egyszer „pártfeletteseik" álltak a népfrontosok mögött, de az állampárt gyorsuló bomlása átmeneti időre a népfrontpolitikusoknak kedvezett, főként ott, ahol sikerült a helyieket meggyőzniük arról, hogy elvágták az őket a helyi kommunista vezetőkhöz kapcsoló köldökzsinórt. A „népfrontosok" közül különösen sikeres lett Győrben Szigethy Attila,27 az egykori parasztpárti^olitikus, majd a pártállami érában országgyűlési képviselő, valamint Hódmezővásárhelyen, illetve Csongrád megyében (Szeged kivételével) a szintén parasztpárti Gyáni Imre, valamint az egykori szociáldemokrata, Erdei István. Mindhárman a kommunisták szövetségeseinek számítottak. Tekintélyük, emberségük hitelesítette politikai szerepvállalásukat, ami a forradalom második szakaszában már kevésnek bizonyult: további szerepük azon múlott, mennyire fogadja el őket az egyre inkább jobbra tolódó helyi vezetés. Szigethy Attila, ha hatalma korlátozódott is, a Dunántúli Nemzeti Tanács stratégiai fontossága miatt megmaradhatott Győr-Sopron megyei forradalmi bizottság, illetve a Dunántúli Nemzeti Tanács élén, Erdeit és Gyánit a radikalizálódó helyiek félreállították. Számos helyen a népfrontvezetők hiába próbálták arra hivatkozva elfogadtatni magukat, hogy függetlenek a kommunista párttól, az emberek a forradalom radikalizálódásával egyre kevésbé hittek nekik. Hol alaptalanul, hol megalapozottan. Kalocsa népfrontbizottságának elnökét, aki pártonkívüli ügyvédnő volt, pártspiclinek nevezték, és elzavarták, miután rájöttek, hogy a pártbizottságra jár tanácsért.2 8 Pécsen a Népfront vezetői érzékelték, hogy a helyiek a kommunista párt segédcsapatának tekintik őket. Kertész Endréhez, a megyei forradalmi bizottság — ott Munkástanácsnak hívták — elnökéhez fordultak tanácsért. Kertész azt javasolta: vonuljanak háttérbe, ne foglalkozzanak politikával. A Hazafias Népfront képviselői egyre inkább kiszorultak a megye településeinek forradal-26 Pilishegyi Péter-. A forradalom Szarvason, 1956. október 24. - november 3. Szarvasi Krónika. 1996. 10. sz. 50-51. 27 Szigethy október 25-én este érkezett munkahelyéről, Kapuvárról Győrbe. Az első ténykedése volt, hogy felhívta a Hazafias Népfront központjában régi ismerősét, Gosztonyi Jánost, hogy tájékozódjon, és tanácsot kéljen tőle. Gosztonyi javasolta, hogy az 1945-ös tapasztalatok alapján, „haladó erők" bevonásával alakítsanak nemzeti bizottságot. Ez lett a 26-án megalakított héttagú — köztük az egykori szociáldemokrata Szabó György, a kommunista Földes Gábor — Nemzeti Tanács, amely 28-án a városiak követelésére — köztük Rokop József, a Győri Tervezőiroda mérnöke és dr. Germán László egykori közjegyző —jobbra tolódott, és megyei szervvé alakult. BM-jelentés, 1958. január 8. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) III/1-4. Vö. Szakolczai Attila: Győr-Sopron megye. In Szakolczai Attila (szerk.) A vidék forradalma, 1956. I. m. II. köt. 141-210. 28 HNF jkv.
