Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Standeisky Éva: "Forradalomcsinálta népképviseletek" Helyi hatalom az 1956-os forradalomban 1235
1240 STANDEISKY ÉVA onáriusok számítása bevált: a „kezdeményező védekezés" eredményeképp a legtöbb településen kommunisták, volt tanácsi vezetők lettek az új hatalmi szervek vezetői vagy résztvevői. Ehhez persze az is kellett, hogy a helyiek maguk is rokonszenvezzenek ezzel a kommunista reformer megoldással, s legyen némi bizalmuk régi vezetőikben. Szekszárdon október 28-án a megyei pártbizottság kezdeményezésére azért ült össze a Hazafias Népfront megyei bizottsága, hogy a kommunista párt e szervezeten keresztül befolyásolja a helyi eseményeket. Az eredeti szándékkal ellentétben a tanácskozás a korábbi helyi hatalom felszámolásának lett fontos állomása: itt javasolta az egyik résztvevő forradalmi bizottság létrehozását, ami felgyorsította a helyi rendszerváltás folyamatát.1 6 Összességében a megyék csaknem egyharmadában próbáltak a kommunista vezetők alkalmazkodni a tömeghangulathoz, így kísérelve meg hatalmuk átmentését. Egy-két nap leforgása alatt azonban a perifériára szorultak, s immár kívülről próbáltak hatni az új helyi irányításra. Veszprém megyében az intéző bizottsággá alakuló MDP-vezetés október 28-án, Vas megyében három nappal később támogatásáról biztosította a helyi forradalmi szerveket, és egyetértett követeléseikkel. Ennek ekkor már nem volt semmi jelentősége: épületeiket, autóikat felajánlás nélkül is elvették volna, a Magyar-Szovjet Társaság pedig magától is feloszlott.17 * Nagyivánon a megdöntött rendszer helyi vezetői a forradalom alatt mindvégig megőrizték befolyásukat, ami kivételesnek tekinthető. Ebben a Szolnok megyei községben a régi helyi állami és pártvezetés élvezte a lakosság bizalmát. Ezen a településen hagyományosan nagy tábora volt a kommunista pártnak.18 Az 1945-ös országgyűlési választásokon Nagyivánon 281-en (22,5%) szavaztak az MKP-ra, két évvel később pedig már 421-en (37%), jelentősen meghaladva az országos átlagot (17%, illetve 22%).1 9 1956. október 23-át követően a nagyivániak ellenszegültek a megyei pártbizottság utasításának: nem engedték meg, hogy a községi tanács forradalmi tanáccsá alakuljon. A megyei vezetőket nyilván opportunistáknak, a munkáshatalom elárulóinak tartották. A téesztagok vadászpuskával felszerelkezve őrizték a helyi szovjet emlékművet. Amikor a helyiek egy részének nyomására mégis megalakult a forradalmi bizottság, vezetőjét hetven téesztagból álló küldöttség lemondatta, hiába támogatta őt a kunmadarasi repülőtérről érkező tucatnyi fegyveres honvédtiszt. Ezen a településen a református lelkész is a régi vezetők mellé állt. 16 Kronológia, 135. Vö. Orgoványi István: Tolna megye. In: A vidék forradalma, 1956. I—II. köt. Szerk. Szakolczai Attila, A. Varga László. Budapest, 1956-os Intézet - Budapest Főváros Levéltára, 2003-2006. II. köt. 859-396. . . 17 Veszprémi Népújság, 1956. október 29. és Vasi Hírlap, 1956. november 1. L. Molnár: A politikai struktúra.. I. m. 95. 18 Balázs Béla\ Népmozgalom és nemzeti bizottságok, 1945-1946. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1961. 50. 19 Hubai László: Magyarország XX. századi választási atlasza, I—III., CD-ROM. Budapest, Napvilág Kiadó, 2001.
