Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Vámos György: Itt a Szabad Európa Rádiója; a szabad Magyarország hangja. Műsortükör; 1956. október 24 1163
A SZABAD EURÓPA RÁDIÓ 1956. OKTÓBER 24-1 ADÁSA 1219 a magyar nép szívében nem él rettenet. A budapesti rádió rövid megszakításokkal közli a felhívásokat a megadásra a bátor, lelkes magyar szabadságharcosokhoz, azt ígérvén nekik, hogy nem kerülnek statáriális bíróság elé, ha leteszik a fegyvert. Galádabb felhívást nem intéztek még néphez. A sarokba szorított hatalom kegyet akar osztani a szabadságától megfosztott, fölkelt dicsőséges népnek. A magyar nép azonban nem kegyeket akar, a magyar nép nem azért kelt fel, az ifjúság nem azért tüntetett, a munkásság nem azért vonult ki az utcára, hogy a hatalom kegyet gyakoroljon felette. A magyar nép szabadságot és igazságot követel! A statáriális rendelet a magyar nép szabadságának újabb sárba tiprása a magyar nemzet szabadságának újabb arculcsapása. Nem tudjuk milyen körülmények között született meg ez a gyalázatos rendelet. Nem tudjuk, mennyi köze van hozzá Nagy Imrének, noha az ő nevében jelent meg, nem tudjuk, milyen erők kényszerítették ki. Egy azonban bizonyos. Mindazok, akik felelősek ezért a rendeletért, akik élni szándékoznak ezzel a rendelettel, épp úgy felelni fognak a történelem előtt, mint ahogy már felelnek azok, akik közel tíz esztendőn keresztül gyötörték, gyalázták a magyar népet. Ezért az egész magyar nép világfelfogásra, pártállásra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül egyöntetűen követeli: azonnal vonják vissza a statáriális rendeletet. Ne azt ígérjék a szabadságharcosoknak, hogy nem kerülnek statáriális bíróság elé, hanem arról beszéljenek, hogy a nép akaratát tiszteletben tartják és megbecsülik a jövőben mindazokat, akik életük kockáztatása árán végső elkeseredésükben Gerő aljas provokációjára felelve fegyverhez nyúltak. Nincs ma magyar széles e világon, aki kívánná a vérontást. De nincs ma magyar széles e világon, aki belenyugodhatna abba, hogy a magyar népnek ezt az új, csodálatos forradalmát egyesek elsikkasszák. A vérontásnak akkor lehet véget vetni, ha a statáriális rendeletet azonnal visszavonják. 17.50: Nemzetközi hírmagyarázat Sebők Tibor jegyzete a varsói paktumról. Ebben a szerződésben egyetlen szó sincs arról, hogy a tagállamok katonai segítséget kérhetnek saját népeik ellen. A szerződés félre nem érthető világossággal csak a Nyugat-európai Unió és a nyugat-német agresszió állítólagos háborús fenyegetésének elhárítását említi. Már ekkor felmerült a gyanú, hogy a nyugati agresszió agyréme más célokat takar. A nyugati népek számtalanszor kifejezték, megüzenték, segítő akciókkal bebizonyították, hogy szeretettel és együttérzéssel néznek a vasfüggöny mögötti népekre. Soha egyetlen nyugat-európai ország nem fenyegette Magyarországot. Magyarország határa egyetlen nyugati országgal érintkezik, a semleges Ausztriával, amelyről még a leghagymázasabb kommunista koponya sem merné azt állítani, hogy párezer katonájával és csendőrével Magyarország elleni támadásra készülődne. Nem - valóban nem a Nyugat ellen kellett Moszkvának a varsói paktum. Mi már másfél évvel ezelőtt megmondtuk: a szovjet militarizmus nem a nyugati agresszió kísértetével szemben készülődik, hanem a vasfüggöny mögötti elnyomott népekkel szemben. Magyarországot és Romániát a békeszerződés értelmében már egy évvel ezelőtt ki kellett volna üríteniük, és a
