Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
112 SERES ATTILA haszonnal kecsegtető üzlet, illetve a közbeeső haszon (60 shilling vételár mellett az itteni csoport 100 shilling piaci áron bírja értékesíteni a nyersolajat,13 5 de még sokkal nagyobb értékben saját gyáraiban felhasználni) már az új társaság részére szereztessék meg. A jelen aktajegyzetet Krausz Simon alelnök 1923. január 3-án szövegezte meg Ország Róbert ügyvivő-igazgató bevonásával, amikor is elhatározták, hogy bárha az előbb említett óriási hasznot jogtalannak tartják és a jövő üzleti risque szempontjából előnyös volna, hogy a haszon egy részében az részesüljön, aki egyéb, nem ilyen sima, majdnem közvetítő üzlet lebonyolításával fog foglalkozni, avégből, hogy az ő kockázatosabb üzletére bizonyos veszteségi rezervát nyerjen, — mégsem kívánják az utolsó órában az itteni gyáraknak üzletét veszélyeztetni, s az üzlet megkötésébe nem fognak beleavatkozni. Egyébként pedig elhatározták, hogy az elvi felfogást és a készséget írásban lefektetve közölni fogják Pintérrel. Ettől eltekintve pedig a kormány döntő tényezőinél az oroszoknak Magyarország részére nyújtandó előnyös propozíciókkal megismerkedve fognak végleges határozatot hozni. Budapest, 1923. január 3. Folytatólagosan az orosz üzletre vonatkozó tárgyalásokról beszélt Krausz Simon alelnök Walko kereskedelemügyi miniszterrel,13 6 akivel — miután Walko miniszter részéről megerősítve látta mindazon közleményeket, melyeket az orosz üzlet ügyében eddigelé nyert volt — közölte, hogy arra az esetre is, ha egy alakulás részünkről tényleg létrejönne, az ásványolaj-üzletet nem kívánja tángálni,13 7 nehogy más érdekeltségeknek ügyvitelét megakassza és esetleg azok hasznai egy részét elvonja. A miniszter ezt örömmel vette tudomásul, egyszersmind megerősítette mindazokat az értesüléseket, melyeket eddigelé nyertünk volt úgy az orosz üzlet lehetőségeire, mint pedig a kormánynak ebbéli valóságban jelentkező akaratnyilvánítására nézve olyannyira, hogy éppen Walko miniszter tudatta, hogy az oroszok részéről kért átszövegezést, melyben a külügyminisztérium a Diósy kezeihez adott nyilatkozatot még erősebben alátámasztja és a szovjettel való üzletkötésnek gondolatát szívesen látottnak mondja, — a maga részéről sürgősen kieszközlendőnek tartja. Nem zárkózott el Walko miniszter sem azon skrupulusok mellől, melyeket éppen Krausz Simon hangoztatott, melyeket ő is teljes egészükben osztott, hogy t. i. egész mivoltunk, lelkületünk, politikánk, érzelmi világunk erősen fellázad az ellen, hogy a Szovjettel üzletet kössünk, — mégis parancsolónak tartja a haza szolgálatának igazán jól felfogott kötelességérzetét, mely azt diktálja, hogy Deák Ferenc szavaival élve: „a hazáért mindent szabad", az ország élete és jövője pedig megköveteli, hogy a gazdasági életnek hatásaiból ki ne kapcsolódjunk. Az utóbbi 50 esztendőnek domináló útvonalait nem a régmúltnak törvényei szabják meg; nem a keresztes háborúknak a keresztért folytatott küz-135 Vagyjg 5 angol fontért (kb. 125 aranykoronáért) veszi és 8 1/3 fontért adja el. 136 Feltehetőleg a feljegyzés napján, tehát 1923. január 4-én. 137 Érinteni.
