Századok – 2006
TANULMÁNYOK - Marelyin Kiss József - Ripp Zoltán - Vida István: A magyar-jugoszláv-szovjet kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa 1953-1958 1079
1100 MARELYIN KISS JÓZSEF - RIPP ZOLTÁN - VIDA ISTVÁN később komoly bonyodalmakhoz vezetett.6 2 A brioni megállapodásnak ezt az elemét szigorú titoktartással kezelték, Tito, aki a JKSZ KB november 6-i ülésén beszámolt a Hruscsovékkal lezajlott találkozóról, hallgatott róla.6 3 A jugoszlávok a Nagy Imre-csoport ügyében is a szovjet külpolitikával összhangban cselekedtek. Szántó Zoltán és Losonczy Géza november l-jén a miniszterelnökségen lezajlott beszélgetés során nem hivatalos formában felvetették Soldatic nagykövetnek: tekintettel a fővárosban uralkodó bizonytalan helyzetre, a jugoszláv követség nem nyújtana-e menedéket számukra. Ezt kihasználva a jugoszláv diplomata 3-án, szombaton délután azt az utasítást kapta, hogy közölje Szántóval, a jugoszláv követség befogadja őket, és Belgrád kész menedékjogot adni számukra. Soldaticot arról is tájékoztatták, hogy küszöbön áll az újabb szovjet intervenció, s felhatalmazták, mielőbb lépjen kapcsolatba Szántóval. Ez aznap éjjel 1 óra körül meg is történt. Soldatic a jugoszláv kormány nevében közölte: az eredeti tervektől eltérően nemcsak a nőket és gyerekeket készek befogadni, hanem Nagy Imrét, a magyar pártvezetőség tagjait, sőt másokat is, akiket magyar részről fontosnak tartanak. Szántó csodálkozásának adott hangot, és cáfolta, hogy akár Nagy Imre, akár az MSZMP Intézőbizottságának tagjai, akár ő menekülni szándékozna. A nagykövet azonban a helyzet súlyosságára hivatkozva mielőbbi választ kért, anélkül, hogy megmondta volna, a szovjet támadás bármelyik percben bekövetkezhet. A magyar politikus nem is vette kellően komolyan a jugoszláv ajánlatot, hazament aludni.64 Nagy Imréék a jugoszláv nagykövetségen. A szovjet-jugoszláv viszony kiéleződése November 4-én hajnalban, amikor megkezdődött a szovjet katonai intervenció a forradalom leverésére, a jugoszláv diplomáciai misszió beosztottjai cselekedtek. Összegyűjtötték a követségre, illetve diplomaták lakására a Nagy-kormány kommunista minisztereit és az MSZMP IB elérhető tagjait, valamint családtagjait. így 48-an jöttek össze a követség épületében, közöttük 14 politikus. Az érkezőkről Soldatic azonnal tájékoztatta Belgrádot. A csoportot teljesen elszigetelték, megtiltották, hogy kapcsolatot tartsanak a külvilággal, nem telefonálhattak, nem hagyhatták el az épületet, még a követségre menekült jugoszláv újságírókkal sem érintkezhettek.65 A menedékjog felajánlása összhangban volt a bironi megállapodás szellemével, és még azelőtt történt, hogy elhangzott volna Nagy Imre november 4-i 62 Veljko Micunovic: Tito követe voltam. Moszkva 1956-1956. Interart. Budapest, 1990. 128-135.; Khruschev Remembers with an Introduction, Commentary and Notes by Edward Chrankshaw. Andre Deutsh. London, 1971. 420^22. 63 L. Gibianskii: Soviet-Yugoslav Relation and the Hungarian Revolution of 1956. In: Cold War International History Project Bulletin. 10. sz. 139-142. (A továbbiakban: Gibianskii: Soviet-Yugoslav relation of 1956.) 64 Szántó Zoltán memoranduma a jugoszláv követségre kerülés körülményeiről. 1956. november 16. Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956. 228. 65 A jugoszláv külügyi államtitkárság utasítása Soldaticnak. 1956. november 4. Magyar-jugoszláv kapcsolatok 1956. 160.
