Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 101 Gratz Gusztáv kísérlete a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság megalakítására 1924-ben jelentős változások mentek végbe a Szovjetunió nemzetközi jogi helyzetét tekintve: ez év februárjában több nyugat-európai tőkés állam, elsősorban éppen gazdasági okokból kifolyólag, felvette vele a diplomáciai viszonyt. Közülük mindenekelőtt Angliát és Olaszországot kell megemlíteni, de hasonló lépésre szánta el magát Magyarország nyugati szomszédja, Ausztria is.8 3 Alapvetően ennek a geopolitikai változásnak köszönhető, hogy Magyarországon feléledtek a vegyes kereskedelmi társaság létrehozására irányuló kísérletek, amelyek fő mozgatórugója Gratz Gusztáv — egykori külügyminiszter és bécsi követ — lett, aki a második királypuccs előkészítésében játszott szerepe miatt kompromittálódott, és ideiglenesen eltávolodott a politikai élettől, ezért inkább kiváló üzleti képességeit, közgazdasági szaktudását igyekezett kamatoztatni.8 4 Gratz ekkoriban több más pénzintézeti vezető tisztsége mellett a Biedermann-féle Vasútfelszerelési Rt. igazgatója volt. (Az 1921-ben alakult vállalat üzletkörébe vasutak és közlekedési vállalatok anyagszükségletének biztosítása, közlekedési eszközök, gépszerelvények építése és javítása, valamint vasútvonalak tervezése és építése tartozott.8 5 ) Gratz 1924 májusában lépett először kapcsolatba a Szovjetunió bécsi külképviseleteivel. Megjelenését két tényező készítette elő. Először is 1924. május 6-án Mihail Levickij bécsi szovjet követ és Masirevich Szilárd magyar követ között osztrák közvetítéssel létrejött az első találkozó az osztrák külügyminisztérium épületében, a Ballhausplatzon. A két diplomata megbeszélésén a Szovjetunió és Magyarország közti hivatalos kapcsolatok felvétele képezte a fő kérdést. Biztató kezdetnek tűnt, hogy itt kirajzolódtak azok a keretek, amelyek mentén a két állam megkezdhette a diplomáciai viszony rendezését szolgáló közvetlen tárgyalásokat. A politikai természetű problémák megoldása elháríthatta volna az akadályokat a gazdasági együttműködés elől is.8 6 A második momentum lehetett, hogy május 7-én a magyar gépipar váratlanul áttörést ért el, ugyanis létrejött az első gépipari exportszerződés a Szovjetunióval. A berlini szovjet kereskedelmi képviselet és a Hofherr-Schrantz magyar üzemei konszignációs szerződést kötöttek 10 darab, összesen ötvenezer amerikai dollárt érő cséplőgép megvásárlására.8 7 A Hofherr-Schrantz üzleti sikerein felbuzdulva feltehetőleg 83 Siskin: i. m. 190-191. 1924 októberében Franciaország is felvette a diplomáciai viszonyt a Szovjetunióval. 84 Életrajzi adatait 1. Gyarmati György. Gratz Gusztáv a Monarchia felosztásának körülményeiről. Történelmi Szemle, 1995. 1. sz. 86-90.; Gratz Gusztáv: Magyarország a két háború között. Szerk. Paál Vince. Budapest, Osiris, 2001. 355-389.; Seres Attila: A bolsevizmus esküdt ellensége, a Szovjetunió nagy barátja. Szovjet dokumentumok Gratz Gusztáv pályaképéhez 1924-1925. Történelmi Szemle, 2002. 3-4. sz. 369-399. 85 Nagy Magyar Compass (Azelőtt Mihók-féle). 1922-1924. XLIX. évf. (Az 1925-ik évre). II. rész. Kiadja: Dr. Galánthai Nagy Sándor. Budapest, 1925. 714-715. 86 Masirevich jelentése Daruvárynak. 1924. máj. 6. MOL, К 64, 10. es., 1924-24-186. (405/1924. alapsz.); Levickij jelentése Litvinovnak. 1924. máj. 6. AVP RF, f. 04. op. 11. p. 67. gy. 938. 1. 125-126. 87 A Hofherr-Schrantz és a berlini szovjet képviselet közti szerződés. 1924. máj. 7. RGAE, f. 413. op. 10. gy. 194. 1. 6-13.
