Századok – 2006

MŰHELY - Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1045

EGY KÜLÖNLEGES FORRÁS ... 1586 ŐSZÉRŐL 1057 mertetett, végeredményben negatív példája mutatja. (A törökök szokásos útvo­nalán a későbbiekben már. nem lehetett megközelíteni ezt a Zala megye legnyu­gatibb csücskében fekvő, viszonylag távoli területet.) A hódoltatok kitartását bizonyítja, hogy az 1586-ban adóhátralék miatt feljegyzett, általunk azonosí­tott helyeknek mintegy 67 százalékát, pontosabban azok adóztatási szándékát 1590-ig, sőt utána sem adták fel. Az 1590. évi tímár-defter szerint a szpáhi-ka­tonaság itt — Zala megye egyéb területeihez hasonlóan — továbbra is teret és javakat követelt magának.4 6 Persze ez teljességgel érthető. A Kanizsa pataktól nyugatra fekvő terület természeti viszonyait korábban már alaposan kiismert, bőséges tapasztalatokkal rendelkező szigetvári, de még inkább berzencei és segesdi törökök előtt a katonai őrséget lehetett ugyan növelni, az ellenőrzést fo­kozni, a híradás rendszerét szabályozni; de a behódolt népesség által lakott te­repet — a mocsárvidéket — az átjárhatatlanságig átalakítani és lezárni természe­tesen nem. Emiatt a portyázok hatótávolsága csak minimálisan csökkent. A védel­mi rendszernek ez mégsem róható fel hibájául. A katonai ellenőrzés gyakran, külö­nösen a végvárak körzetében — mint láthattuk — megtette hatását. De ami még ennél is fontosabb, az 1566 után Zalában bekövetkezett dinamikus török terjesz­kedésnek, a Kanizsa patak völgyében — a hódoltsági adóhatáron belül — kiépülő várvonal egyszer s mindenkorra gátat vetett. Az 1575/76-ban tömegessé váló zalai hódolások ténye azonban mégis felvet egy kérdést: vajon korábban nem működhe­tett volna-e jobban, vajon idejében készült-e el az 1566-tól szükségszerű, de végül csak 1577 után korszerűsített kanizsai védelmi rendszer? FÜGGELÉK Mai település­név-'' Ali pasa levélben 1579. évi tahrír-defterben Dikális összeírásokban4 8 Тш Mai település­név-'' No. Helynév Helynév Adó Helynév Hódolt Тш Alsóság 64. Sagh Sag 2000 Saagh 1582-1588 E2 And 112. Antt And 1700 And 1576-tól dezerta E5 Babosdöbréte 44 Doborda Döbrede 750 Deóbreóthe 1576-1578/88 Ю Baglad 76. Paglad Baglat 600 Baglyod 1578-1588 B4 Bak 9. Bak [Bak 1 -Nagy Bak 1576-1588 D4 Bánokszentgyörgy 1. Sz. Gyeörgy Bani SengÖTg 150 Jud. Zenthgeorg 1578-1588 D4 Baratinpuszta4 9 42. Baratin Barati 1000 1554-6 0 . Bázakerettye 100. Bada Baza 1500 Basza 1588 C4 46 Az 1579. évi tahrír-defterben a kanizsai náhijének 224 adóztatott települése volt. Ezek közül Ali pasa jegyzékében 86-ot azonosítottunk, tehát a körzethez tartozó helyeknek még felét sem. Ez arra enged következtetni, hogy a dikális jegyzékek adatainak megfelelően hódolt maradt Zala megye kanizsai védelmi övezet mögött fekvő területének nagyobbik része. \ 47 A mára elnéptelenedett helyeket kurziválással jelöltük. 48 MOL E 158, Conscriptiones portarum 11., ill. 54. kötet. A függeléket az 1576 és 1588 közötti időszak dikális összeírásai alapján állítottuk össze. Zala megyével ellentétben Vas megye listáinak so­rozata ekkor nagyobb hiátusokat mutat, Somogy megyének pedig egyáltalán nem maradt fenn jegy­zéke. így Vas megye esetében az 1576. évet követően csak az 1582. és az 1588. évi adatok álltak ren­delkezésünkre, ezért a vonatkozó feldolgozásrész csak iránymutatóul szolgál. Somogy megye hiányzó adatait tájékoztatásképpen a török összeírásokból pótoltuk. 49 A Rinya mentén fekszik; Berzence tartományához tartozott. 50 Káldy-Nagy Gy.: Baranya megye i. m. 135.

Next

/
Oldalképek
Tartalom