Századok – 2006
MŰHELY - Sz. Simon Éva: A hódoltságkori török paleográfia tréfája vagy egy renegát írnok ügyeskedése? Egy különleges forrás a kanizsai védelmi övezet hatékonyságáról 1586 őszéről 1045
EGY KÜLÖNLEGES FORRÁS ... 1586 ŐSZÉRŐL 1049 és a hevenyészett írásmóddal kellett számolniuk. Nekünk mindezek mellett még számot kell vetnünk egy ismeretlen renegát írnok lehetséges apróbb mesterkedéseivel is.2 3 Mindezek előrebocsátása után már csak a levélben szereplő településnevek egyes hangjait kell a fent leírt logika szerint a megfelelőre cserélnünk ahhoz, hogy megtudhassuk hol torpant meg a török terjeszkedés az 1580-as években. A forrás jelentősége így nem csupán kuriózum mivoltában áll, hanem fontos adalékot szolgáltat az 1570-es évek végétől Kanizsa vidékén újjáépülő császári-királyi védelmi rendszer hatékonyságának megítéléséhez is. „Az mely faluk Szigett varhoz tartoznak es be nem iwnek azoknak neueök: Sz. Gyeörgy [ = (Bánok)Szentgyörgy], Fodorkutt [ = Fodorföld], Tohuta [=Bucsuta], Meraho Szigett [=Karácsonysziget], Piriak [=Hernyék], Karahoua [ = (Mike)Karácsonyfa], Tottfalu [=(Kerka)Tótfalu], Belniczkutt [=?], Bak [=Bak], Szekse [=(Geise)Sziget], Bele [=Böde], Nemett falu [=(Kerka)Németfalu], Gywrse [=Irsa], Gyapu [=Gyepüs], Kozma Deömien [=Kozmadombja], Beolczkutt OBocfölde], Sárhel [=Sárhida], Mincz [=Minhe], Teök [=(Ozmán)Bük], Fondora [=Kondora], Szalonmas • [=Salomvár], Meleszinagy [=Felsőszilvágy], Also Szinagy [=Alsószilvágy], Bencz [=Bence], Puzta sag OPusztasárd], Szemes Lakos OSzemerelakos], Kereszte [^Keresztúr], Apaty [=(Puszta)Apáti], Birte Borbas [=Peternyebarabás (Kerkabarabás)], Jakabfalua [=(Lendva)Jakabfa], Sz. András [=(Nemes)Szentandrás], Kutos [=(Kerka)Kutas], A/so Ibrin [=?], Béla [=?], Juan Kutt [=Iváníold], Fonta [=Kobilje], Otarcza [=01tárc], Tornicz [=Turnisce], Sz. Gyeörgy [=Szentgyörgy], Vei [=?], Ratthegy [=?], Baratin [=Baratin(puszta)], Szalos [=?], Doborda [ = (Babos)Döbréte], Dobraua [=Dobronak], Berdekucza [=(Iklód)Bördőce], Body [=?], Boson [=?], Tohan [=?], Resznik [=Resznek], Borso Penad [-Pórszombat], Nagy Megecz [=?], Kis Megecz [=?], Sz. Gyeörgy [=Szentgyörgy], Szimy [=?], Szabad Sz. György [=(Zala)Szentgyörgy], Lulan [=?], Beczhel [=Becsehely], Leszko [=Lickó], Szaruaskine [=Szarvaskend], Nagy Makoua [=Nagymákfa], Szalasztó [=Halastó], Czabouicza [=Cepinci], Sag h [=(Alsó)Ság], Szenttodor [=Szentódor], Potolo [=?], Czeczedir [=Csömödér], Gotthard [=Gothárdlakos], Szemere lak [=Szemerelakos], Abaglott [=?], Biczaczhad [=?], .Sz. Rocza [=?], Dorma kucz [=Tormaföld], Erdeöhatt [=Erdőhát], Sárhely [=Sárhida], Paglad [=Baglad], Sz. Márton [=(Kebele)Szentmárton], Isztrigye OEszteregnye], BerePal [=Szentpál], Gesziregy [=Csesztreg], Hirasztá [=Heresznye], Bacz falu [=Bácsfalu], Kouasz [=Kovácsi?], Borban falu [=(Kerka)Barabás], Eosfalu [=?], Vyhely [=Újhely], Vyharos [=?], Goszina [=Gosztola], Mohod [=Mumor], Szenhal [=(Sárdi)Szent-23 Takáts Sándor a magyar és török íródeákokról szóló munkájában Kalajlikoz Ali budai udvarában két magyar származású deákot is megemlít. Egyikük Komáromi János volt, akit a beglerbég politikai küldetésekre is felhasznált, másikuk Óváry István, aki 1587-ben török levelek fordításával foglalkozott. Takáts S.: Magyar és török íródeákok i. m. 83. Óváry Istvánról még annyit tudunk, hogy 1594-ben Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem követe volt a szultáni udvarban, 1601-ben pedig Nándorfehérvárott. Bíró Vencel: Erdély követei a Portán. Cluj-Kolozsvár 1921. 116-117. Mindketten magasan képzett, a kancelláriai nyelvet és írásmódot (hatt-i diváni) kiválóan ismerő személyek voltak. Amennyiben közülük került ki a jegyzék készítője, felmerül a kérdés, vajon jártasak lehettek-e a szijákat írás rejtelmeiben is?
