Századok – 2006
KÖZLEMÉNYEK - Seres Attila: A szovjet piac "meghódítása" és a magyar tőke Trianon után. Iratok a szovjet-magyar vegyes kereskedelmi társaság történetéhez (1923) 79
A SZOVJET PIAC „MEGHÓDÍTÁSA" ÉS A MAGYAR TŐKE TRIANON UTÁN 99 hatnak. Magyarország azonban a külkereskedelmi forgalom tekintetében nem bír nagy jelentőséggel a Szovjetunió szempontjából. Kérte ^Külkereskedelmi Népbiztosságot, hogy ha elutasítja az AMB vezetőinek ajánlatát, akkor a motívumok között említse meg a két állam közti diplomáciai kapcsolatok hiányát is.7 3 A Külkereskedelmi Népbiztosság álláspontja ennél sokkal kategorikusabb hangvételű volt. Egy rövid táviratban arról értesítették Sztomonjakovot, hogy Jelenleg nem áll érdekünkben orosz-magyar vegyes részvénytársaság felállítása, ezért a Károlyi gróf által vezetett magyar ipari csoportnak elutasító választ kell adni".7 4 Ezt feltehetőleg rövid úton megértették a magyar ötletgazdákkal is, mivel a nemleges reakció továbbítását már a berlini szovjet kereskedelmi képviselet 1923. november havi beszámolója rögzíti, azzal a megjegyzéssel, hogy Litvinov instrukciói értelmében a motívumok között megemlítették a magyar-szovjet politikai kapcsolatok elégtelenségét is.7 5 Ezzel tehát eldőlt és megmásíthatatlan ténnyé vált, hogy a társaság nem alakulhat meg, a kreált cégalakulatra azonban a végső csapásokat mégiscsak a magyar Cégbíróság mérte. A sors fintora, hogy a Budapesti Királyi Törvényszék éppen azon a napon foglalkozott az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. igazgatósága által benyújtott alapszabály-módosítás és egyéb csatolmányok megvizsgálásával, amikor a Külkereskedelmi Népbiztosság elutasító távirata megszületett. Az újabb bejegyeztetési kérvényt áttekintve az ügy referense megállapította, hogy a berlini szovjet kereskedelmi képviselet leveleiből — amiket a folyamodók mellékeltek — az tűnik ki, hogy az alapító és a berlini képviselet még nem állapították meg az egymás közti összeköttetés feltételeit. Egy idegen állam nevét egy alakulófélben lévő társaság cégszövegében csak akkor lehet feltüntetni, ha a társaság olyan adatokat mutat fel, melyekből kiviláglik, hogy a kérdéses állammal állandó külkereskedelmi viszony fenntartására képes szervezetet tud létesíteni, amit a folyamodók nem igazoltak. Még a részvényjegyzési ív is arról tanúskodik, hogy a szovjet tőkeérdekeltség a részvényjegyzésben nem vállalt szerepet. Továbbra sem vélte kifogástalannak a cég tevékenységének definiálását amiatt, hogy az új alapszabályban is általában árukról, s általában ipari és kereskedelmi vállalatokról van szó, azzal a különbséggel, hogy az egyes árufajták közül néhányat külön kiemeltek.76 Márpedig az alapítók nem tudták bebizonyítani, hogy cégük nevében az „orosz" szó szerepeltetése valóságos kereskedelmi kapcsolatokat, tényleges partneri viszonyt takar a berlini szovjet kereskedelmi képviselettel és a felügyelete alatt működő szovjet export-importvállalatok ottani ügynökségeivel. A Budapesti Királyi Törvényszék ezért az 1924. április 24-én kelt végzésében arra szólította fel a cégalakulat igazgatósági tagjait, hogy három héten belül juttassák vissza a cégbejegyzés iránti kérvényüket a „második átvizsgálásban" emelt kifogásoknak eleget tett módosításokkal, vagy hívjanak össze olyan közgyűlést, amelyen 73 Litvinov távirata Kresztyinszkijnek. 1923. nov. 14. RGAE, f. 413. op. 5. gy. 1169. 1. 16. 74 Ganyeckij távirata Sztomonjakovnak. 1923. nov. 15. Uo. 1. 14. 75 A berlini szovjet kereskedelmi képviselet november havi beszámolója. D. n. (1923. dec. 29. előtt.) GARF, f. 8350. op. 1. gy. 1440. 1. 44. 76 Az Orosz-Magyar Kereskedelmi Rt. cégbírósági bejegyzési kérelmének „második átvizsgálása". 1923. nov. 15. BFL, VII/2. е., 3398. d„ Cg. 20788/1924. sz.
