Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
A TALLÉRNEVEK NÉHÁNY CSOPORTJA • . 1037 déjéből számos nagy ezüst, ún. ducatone került ki, de ducatello néven13 2 "vertek az imperiális talléroknál szerényebb súlyú ezüstöket is. Részben ez az oka annak, hogy a scudo néven említett pénzek árfolyama tág határok között mozgott, 150-160 dénártól 220 dénárig terjedt. A scudo néven említett veretek többségét nevezhették volna a kortársak olasz tallérnak is, erre a jelzős szerkezetre azonban alig akad példa az ismert árfolyamú pénzek között; nyilván nem véletlen, hogy a 145 dénáros ezüstpénz nyoma szintén a Batthyány-levéltárban13 3 maradt fenn. A földrajzi eredetű tallérnevek gyakoriságát tekintve az ún. „grazi tallérok" igen előkelő helyet foglalnak el a 16-17. századi tallérnevek sorában. Egységes helyesírás hiányában a kortársak — „gráci, gréci, gereci, gericzy tallér" -— változatban hagyományozták nevüket az utókorra. Az „grazi " tallérnév stájer eredete és az ún. „grazi tallérok" marhakereskedelemben elfoglalt előkelő helye jól ismert a szakirodalomban.13 4 A sok-sok példa ellenére azt kell kiemelnünk, hogy az ún. „grazi tallérok" nagyobbik hányada nem stájer, hanem tiroli tallér volt!13 5 E meglepő állítás bizonyítékai a fentebb említett Leopold tallérok, esetenként Leopold gréci tallérok, amelyek 1623-1642 között többször előfordultak írott forrásainkban.136 A talléroknak nevet adó Lipót nem a későbbi császár, hanem V. Lipót főherceg Tirol kormányzója (1619-1625), majd tartományura (1626-1632)13 7 volt. Tallérjaiból több mint fél milliót13 8 vertek, nem véletlen tehát, hogy 1642-ben Leopold tallérból és Leopold „gréci" tallérból volt a legtöbb I. Rákóczi György felhalmozott tallérjai között (is). Mellettük azonban „régi gréci" és „Ferdinánd gréci" tallérokat is összeírtak, valószínű, hogy az utóbbiak II. Ferdinánd főherceg (1564-1595) tallérjai139 lehettek, így a „grécinek" nevezett tiroli tallérok részesedése még magasabbra tehető a Sárospatakon őrzött tárházban.14 0 Amennyire bőségesek — kiváltképpen az 1630-1640-es években — az ún. ,gráci tallérok " nyomai, annyira szűkösek a tiroli tallérokról szóló írott források, holott a tárgyi bizonyítékokat nyújtó éremleletekben a tiroli tallérok lényegesen nagyobb számban fordulnak elő a stájer talléroknál, miként az a 132 Uo. 88-89. 133 „Olasz tall. - 145 d." Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 32. 134 Horváth T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 16. 135 Az ún. „gráci tallérok" kérdésére részletesebben 1. Buza János: A stájer és a tiroli tallérok forgalma a hódoltságban." Előadásként elhangzott Székesfehérváron 2003-ban a „Numizmatika és társtudományok VI." című konferencián, amelynek anyaga sajtó alatt áll. 136 Horváth T. A : A tallér értékváltozása i. m. 32-38. 137 Moser, H.-Tursky, H.: Die Münzstätte Hall i. m. I. 241., 261. 138 Számlálásom szerint kerekítve 526857 tallér, amelynek pontos címletskáláját nem tartalmazzák az eredeti összesítések. Moser, fí.-Tursky, H.: Die Münzstätte Hall i. m. I. 267-271. 139 Moser, H.-Tursky, ff.: Die Münzstätte Hall i. m. I. 111-147. Figyelemreméltó, hogy az 554 tallért tartalmazó Esztergom-Szamárhegyen előkerült lelet 35,9%-a tiroli tallér volt, és főként II. Ferdinánd főherceg tallérjait tartalmazta: Gedai István: Der Talerfund von Esztergom-Szamárhegy. In: Erzherzog Ferdinand II. und die Türkenkriege in Ungarn. Haller Taler in der kaiserlichen Kriegskasse. Haller Münz-Blätter VI. (Oktober 1995.) Nr. 7-9. 168-169. 140 Az igen értékes forrásközlésbe néhány számszaki hiba csúszott, korrekciójuk önálló közleményt igényel, ezért a „gréci" tallérok összesítésétől itt el kell tekintenünk. Szilágyi S.\ A pénzügyi viszonyok i. m. 721,-722.
