Századok – 2006
MŰHELY - Buza János: A tallérnevek néhány csoportja. Adalék a 16-17. századi Magyarország pénzneveinek történetéhez 1021
A TALLÉRNEVEK NÉHÁNY CSOPORTJA • . 1033 Csaknem másfél évtizeddel később a 72 krajcáros, illetve a közönséges tallérokat — meglepő módon — egyaránt 180-180 dénárban" számították, amivel akarva-akaratlanul leértékelték az 1551. évi norma szerint vert 72 krajcáros nagy ezüstpénzeket. A különbségtétel elmaradása vélhetően azzal magyarázható, hogy az 1640-es évekre már elültek az 1620-as években tomboló inflációs vihar hullámai, illetve még elegendő tallér volt forgalomban, nem rontották a váltópénzeket, s így a monetáris szempontból nyugalmasabb esztendőkben nem fordítottak oly nagy figyelmet a tallérok névértékére. A betűvetés tudományában járatlan emberek — sa lakosság többségét ők alkották100 — inkább a tallérok egész, illetve rész, továbbá többszörös voltára ügyeltek. Végül az sem téveszthető szem elől, hogy a népesség nagyobbik hányada dénárban, illetve polturában mérte a tallérokat, ezért a krajcárban megadott értékjelző számok10 1 igen keveset, a kibocsátás idejét tanúsító évszámok10 2 pedig szinte semmit sem mondtak számukra. A tallérok kibocsátói A tollforgatók viszont a tallérok köriratát olvasva a kibocsátók nevét, a pénz politikai-földrajzi eredetét, ritkábban a verdejegyek rövidítéséből a híresebb verdék nevét is meg tudták állapítani. Az 1642-ben Sárospatakon megszámlált tallérok között Rudolf, Ferdinánd és Leopold, majd „mostani császár", azaz III. Ferdinánd tallérokat, továbbá fejedelmieket103 - Báthory István, Báthory Zsigmond és Báthory Gábor — tallérokat10 4 nevesítettek, illetve —- körülirtán, de nem név szerint - Bethlen Gábor tallérjairól10 5 emlékeztek meg. Az uralkodók, illetve kibocsátók nevének, sőt még heraldikai elemeknek a pontos említése is lehet azonban félrevezető. Egy igen alaposnak tűnő leírás „Tallér Ludovicus képe rajta egyfelől, másfelől Magyarország címere" tallért106 említ, noha ilyen tallér nem létezett. Tallérhoz hasonló nagy ezüstök készültek 99 „Vagyon egy zsákban tallér No 430 [facit] fl. 774.", ill. „Vagyon No 72 krajcáros tallérok no. 170 [facit] fl. 306." Inventarium bonorum Georgii Szegedy... Kassa, 1646. febr. 8.: 1. az 52. jegyzetben idézett forrást, ill. vö. még Horváth T. A.-. A tallér értékváltozása i. m. 40. 100 Tóth István György: Mivelhogy magad írást nem tudsz... Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 17.) Budapest 1996. ш Kivételek persze mindig akadnak. Egy feljegyzés szerint 1650-ben például a 60, 70, 75 krajcáros tallérok árfolyamát 1 forint 12,5 dénárban, illetve a 120 és 150 krajcárosokét 2 forint 25 dénárban számították. Horváth T. A.: A tallér értékváltozása i. m. 41. (E névértékek, illetve árfolyamok olyan szkepszist támasztanak, amelyet csak az eredeti források átnézése után lehetne eloszlatni.) 102 Igen ritka, bár nem példátlan a kibocsátás évszámát tartalmazó feljegyzés: „Bethlen Gábor szegletes eöreögh talleri 45, maga képe rajtok, mellyeket in A. 1627. esztendőben [Kiemelés tőlem -B. J.] vertek volt." Horváth T. A.: Régi magyar pénznevek i. m. 20. 103 Szilágyi S.-. A pénzügyi viszonyok i. m. 721-722. 104 Szaktudományos álláspont szerint Báthory István Nagybányán vert tallérjai nem erdélyi, hanem lengyel tallérok voltak. Huszár L.: Az Erdélyi Fejedelemség i. m. 49. 105 A „Szegény fejedelem nagybaniaj, kermetzj..." tallérjai félreérthetetlenül Bethlen Gáborra utalnak. Rész létesebben foglalkozom ezzel „Bethlen Gábor »kopasz« tallérjai" című írásomban. Numizmatikai Közlöny 104-105. (sajtó alatt). 106 Kassa v. lt., Schirmer - 1637.
