Századok – 2005

KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449

NÉHÁNY ADAT A ROMÁNSÁG MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉHEZ 457 göröngy, rög, gomoly'), az arománban grunçe (jelentése ugyanaz). Az egyetlen szótári példa ismét a sajtkészítés területéről való: grunçe di ca§u (románul: 'bucetá de brínzá', magyarul: 'egy darab juhsajt').63

A szó ugyanakkor előfordul a románban hegynévként (Grunj) is.6

4

Településnévként Krassó-Szörény, és Temes megyében már Gruni alakban kerül elő, ismerünk azonban számos felvidéki és kárpátaljai Grun hegy- és településnevet.6

5 Másfelől a Felvidéken a 14-15. századi dél-erdélyi konfliktusokra kísértetiesen emlékeztető események fordulnak elő egy-két évszázaddal később. 1492-ben a Trencsén megyei Bánban, 1510-ben pedig Facskóban a vlachok erőszakos fellépéséről hallunk; 1575-1577-ben pedig a lietavai uradalomhoz tartozó Visnové község lakosai, valamint a szomszédos sztrecsnói uradalom népe egymás juhait ragadják el, hogy aztán végül 1581-ben kössenek békét egymással.b

h Ezekből, s a felsorakoztatott nyelvi adatokból úgy tűnik, hogy mind a mócok, mind a felvidéki — ruszinokkal egyesült, bennük felolvadt — vlachok román magja a 14. század végén települt be nagyobb tömegben Magyarországra, s az aromán dialektust beszélte. " Papahagi, T.: Dic^ionarul dialectului aromán i. m. 600. Iordan, I.: Toponimia i. m. 30. Hajdú-Muharos J.: Magyar településtár i. m. 190., 238. — A Bars-megyei Ostry-Grun 17. század végi alapítás, 1. Vlastivedny slovnik obci na Slovensku II. Bratislava 1977. 28., 361. Kavuljak, Α.: Lietava i. m. 134.