Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
456 ID. FRIVALDSZKY JÁNOS gyakori a Muncel hegynév, melynek jelentése 'hegyecske, domb'. Máramaros és Ung megyék területén a név hangátvetéses alakja található meg, a Kárpátok külső vonulatában több Menuyji hegycsúcs és hegyvonulat is előfordul. Tovább haladva Sárostól Árváig nyugat felé, már Mincol formában fordul elő, amely az előbbi tájnévi változata: ilyen nevű hegyből is több van. A Kis-Fátrában lévő Mincol első okleveles említése 1563-ból való.52 Az említett négy vlach eredetű szlovákiai hegynév közül azonban csak ez az egy jelent valóban 'hegyet'. Kl'ak nevű hegyet nemcsak a Kis-Fátrában, de 1633-ban az Arva-megyei likavai uradalomban is említenek.5 3 A szó jelentése 1587-ből származó adat szerint 'a borjú gyomrának anyaga, amit a valachok sajtkészítésre használnak'.5 4 Az ojtó neve azonban az arománban cl'eág (ahol az ΐ ejtése ly], a dákorománban viszont cheag.x' Román nyelvterületen helynévként egyébként egyikük sem ismeretes. A Felvidéken Bars megyében és Gömörben van Kl'ak nevű település is. "' A kicsera szó végső gyökere is aromán: cí§eare, cáqáre, cá§aire, ami dákorománul stînà, azaz 'esztena, juhakol, karám, sajtüzem',5' s egyértelműen a 'sajt' szóhoz kötődik. A bolgárban a huuepa már átvitt értelemben szerepel ('meredek lejtő sűrű fiatalossal borítva'), miként a icuuep ('kúp alakú domb') is, s a vlach sajtüzem helyét jelöli,58 az eredeti értelmet azonban őrzi a KViujia ('juhok téli szállása') kifejezés. Romániából ilyen helynévről erdélyi adat nincs, csak a Kárpátok külső oldaláról, főleg az Arge§ és a Rimnicul-Sáret folyók közül (chicera, chicerea, chicerul, chicerna, chicira, chiciora, chicioara, chiciura, chiciurla, cicera ticera), jelentése itt is átvitt értelmű: 'hegycsúcs'.5 " A Kárpátok vonulatában a Tatár-hágótól a Kis-Fátráig azonban Kycera nevű hegyek, sőt települések, mindenütt találhatók. A szlovákban a szó jelentése 'tisztás, hegyi legelő'.TM Figyelemre méltó az is, hogy a Kis-Fátra Vágón túli vonulatában egy Nad Kycerou ('kicsera alatt'), Árvában Zázriva felett egy Pod Kycerou ('kicsera felett') nevet viselő hegy található, ami csak akkor érthető, ha maga a „kicsera" valahol a hegyoldalban van, mint nyári juhkarám. Frivald községben a völgyben lévő Koseriska ('juhkarám helye') dűlő neve a szlovák kosiar ('juhkarám') szóból ered. Ennek megvan a megfelelője a magyar (kosár), lengyel, ukrán, bolgár nyelvben is, végső eredete ugyancsak aromán: cä§are ('juhkarám', illetve 'sajtkészítő').61 Ez a téli karám helye lehetett. Választhatunk azonban más példát is. A szlovákban a gruh 'hegyoldal, sziklás lejtő' jelentésben él,6 2 ugyanez a szó a dákorománbem Ά grunz, grunji ('darab, 52 Kavuljak, Α.: Lietava i. m. 134. Josef Macűrek: Valasi ν zapadnich Karpatech. Ostrava 1959. 197., 370. " Kavuljak, Α.: Lietava i. m. 134.; Historicky slovník slovenského jazyka II. Bratislava 1992. 46. " Papahagi, T.: DicÇionarul dialectului aromán i. m. 372. 56 Hajdú-Muharos József: Magyar településtár. Bp. 2000. 68., 74. ' Papahagi, T.: DicÇionarul dialectului aromán i. m. 351., 366. M Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I—II. Bp. 1988.' I. 728. Ν. A. Constantinescu: DicÇionar Onomanistic Romînesc. Bucure§ti 1963. 237.; Iordan, 1.: Toponimia i. m. 34., 364. b° Historicky slovník slovenského jazyka II. Bratislava 1992. 177. EWU II. 805. " Historicky slovník slovenského jazyka I. Bratislava 1991. 384.
