Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
450 ID. FRIVALDSZKY JÁNOS Az első román falunevet Erdélyben csak 1283-ban említik.4 Az 14. század elején is csak 10 román falunevet ismerünk Erdélyből, holott ekkor már 400 faluról vannak feljegyzések.5 A Déli-Kárpátok és az Al-Duna közötti gyéren lakott területen a 12. század közepén a keletről jött kunok telepedtek meg, és ezt követően hosszú ideig éltek itt a helynevek tanúsága szerint. Ez a később Havaselvének nevezett terület része lett az ún. Fekete-Kumániának, azaz a kunok által meghódított területnek. Az Olttól nyugatra fekvő vidéken a mikrotoponimia nem kevesebb mint 70%-a kun eredetű.6 A kunok a Duna balpartjáról 1185 és 1187 között fegyveresen segítették Petar és Aszen bolgár-vlach felkelését Bizánc ellen, államuk kun támogatással jött létre. A 13. század elején a kunok és vlachok egészen Konstantinápolyig hatolnak. ' A 13. században a kunok birtokolták a vlachok lakta Havasalföldet és Moldvát. A középkori „román-bolgár birodalom a kunok segítségével létesült és erősödött meg".8 Az erdélyi román személynevek jelentős része szintén kun eredetű, miként egyes erdélyi helynevek is.9 1234-ben Erdélyben már nyoma van a kunok elrománosodásának. A kun kenézek „a Déli-Kárpátokon át előbb a mongolok elől, majd az Aranyhorda uralma alatt politikai vagy gazdasági okoknál fogva különösen Hunyad és Krassó-Szörény megyébe menekültek, illetve települtek vlach jobbágynépükkel együtt."1 0 A balkáni vlachok elvándorlása őshazájukból akkor vált tömegessé, amikor Uros Dusán István Szerbia hatalmát kiterjesztette Dél-Albániára és Eszak-Görögországra az 1340-es években. Ekkor jelentős albán és vlach kitelepedés történt Epeiroszba, Janina és Athén környékére.1 1 Az 1330-as években a görög félszigeten legalább 50 évig létezett egy Megalovlachia nevű nomád-pásztor állam.'" Ekkor ürül ki a vlachok őshazája is. 1380 táján már az oszmánok nyomultak előre a Balkánon, meghódítva az ott létrejött kis államokat, így Megalovlachiát, sőt, végül Bizáncot is. A szerbek elől délfelé húzódott románok nyelve az aromán. Az ún. dákoromán után, amely a mai Románia nemzetalkotó népességének a nyelve, a román nyelv négy dialektusa közül ezt beszélik a legtöbben: ők az arománok (más néven: makedorománok, kara-vlachok vagy cincárok). A négy román nyelvjárás nagyon hasonlít egymáshoz, ami arra utal, hogy igen későn váltak el egymástól. Az arománban kevesebb a szláv jövevényszó, mint az ún. dákorománban, mert beszélői hosszabb időt töltöttek a a Balkán hegyeiben, távol a szlávoktól. Az arománok jelenleg a Balkánon élnek: Albániában, Bulgáriában, a görögországi Macedóniában, valamint Epeirosz és Thesszália vidékén. A 19. század végén mintegy 4 Schütz István: Fehér foltok a Balkánon. Bp. 2002. 131-132.; Schramm, G.: Korai román tört. i. m. 78. 5 Schütz I.: Fehér foltok i. m. 161.; Schramm, G.: Korai román tört. i. m. 84. 8 Schütz /.: Fehér foltok i. m. 122-123. ^ Uo. 116., 121. * loan Feren{: A kunok és püspökségük. Bp. 1981. 64., 68. 8 Rásonyi László: Hidak a Dunán. Bp. 1981. 142-157., 163. 10 Uo. 119., 149. 11 Schütz I.: Fehér foltok i. m. 129. 12 Uo. 117.
