Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - id. Frivaldszky János: Néhány adat a románság magyarországi történetéhez 449
id. Frwaldszky János: NÉHÁNY ADAT A ROMÁNSÁG MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉHEZ Kristó Gyula összefoglaló munkája bemutatja a középkori Magyarország nem magyar népeinek történetét így a románokét is, a 12. század végén kezdődött bevándorlásuktól kezdve az egész ország területén történő szétterjedésükig. Megállapítja, hogy különböző irányokból, különböző időpontokban jöttek be, s ennek eredményeként az egyes területeken eltérő jogi viszonyokat lehet körükben tapasztalni.1 Jelen írás az erdélyi mócokkal, valamint a felvidéki vlachokkal kapcsolatos néhány adatot kíván bemutatni, amely hozzájárulást jelenthet sajátos történetük jobb megismeréséhez. I. A románok (vlachok) etnogenezise a német Gottfried Schramm 2 kutatásainak eredményei szerint a következő. A római limes az Alduna-Száva vonalon a 7. század első két évtizedében összeomlott. Az ott élő romanizált lakosság dél és délkelet felé menekült. A városiak az Egei-tenger északnyugati partján lévő városokban, köztük Szalonikiben telepedtek le. A csak részben romanizált falusiak pedig a hegyekbe húzódtak, ahol pásztorkodó életmódra tértek át, miután ide nem követték őket a földművelő szlávok. A vlachok a szlávokkal eleinte nem is álltak kapcsolatban, csakis az albánokkal. Az albán-román szimbiózis területe a Balkán-hegység és a montenegrói Durmitor-hegylánc köze volt. A szláv (bolgár)-román együttélés csupán a 900-as évek után kezdődött. Ezt követően azonban a pásztorkodó románok és a bolgárok — akik maguk sem tiszta szlávok — harmonikus kapcsolatba kerültek egymással.3 A vlachok transzhumáló életmódjuknak megfelelően nyájaikkal együtt állandóan vándoroltak. A Balkánról eleinte lassan szivárogtak fel a Kárpátokba, jogbiztonságot és gazdálkodásuk számára alkalmas lakatlan hegyvidékeket találva. Erre az északi irányú vándorlásra nyelvtörténeti adatok utalnak, ezek szerint tömeges betelepedésük Havasalföldre a 10. század után történt. Erdélybe történő beszivárgásuk kezdete nem helyezhető az 1141 előtti, illetve az 1210 utáni időkre, ottani megjelenésük a két időpont között, valamikor a 12. század második felében következett be. A 13. század közepéig csak Erdély délnyugati csücskében éltek. 1 Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Bp. 2003. 214. 1 Gottfried Schramm: Korai román történelem. Debrecen 1997. 3 Uo. 41-43., 48., 72-74., 99.
