Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: A nagykanizsai képviselőválasztás 1848 júniusában 629
A NAGYKANIZSAI KÉPVISELŐVÁ LASZTÁS 1848 JÚNIUSÁBAN 635 de Bogyay József járási főbíró energikus fellépése megakadályozta a zavargásokat.3 2 Némi elégedetlenség Zalaegerszegen, illetve Szentgróton is mutatkozott.33 Nagy- és Kiskanizsán nem fajultak idáig az események, de a nemzetőrség szervezésénél megnyilvánult a helyi lakosság egy részének ellenszenve. (Március 21-én egy asztaloslegény „részeg fővel" több műhelyben arra biztatta legénytársait, hogy délután 5 órakor jelenjenek meg a helyi sörházban, „hol a zsidóknak a városbul leendő kipusztításárul leend a tanácskozás", de a bujtogatót letartóztatták, s kéthavi fogság után némi pénzbüntetés ellenében elengedték.)34 Egy kései visszaemlékezés szerint a helyi gimnázium tanulóit a helyi polgárság egy része arra bujtogatta, hogy „egy bizonyos kitűzött napon kezdjünk zavart a városban, tömegesen törjük be a zsidó lakok és boltok ablakait, s üssük a zsidókat, csak kezdjük meg, a polgárság készen lesz, majd ők elvégzik a többit, kizsákmányolják a zsidókat, részint leverik, részint kikergetik örökre a városból." A diákok ki is vonultak a Nagy- és Kiskanizsa közötti úgynevezett várrétre, ám ekkor megjelentek a gimnázium professzorai, a városi hatóság képviselői és a rendőrök, s békésen szétoszlatták a gyülekezőket.35 Az április 17-i kanizsai vásár előtt Csillagh Lajos másodalispán ugyan aggódott amiatt, hogy a nagy néptömeg okot adhat a zavargásra, de bízott Sümeghy Ferencnek, a kapornaki járás főszolgabírójának erélyességében.3 6 Chernel Ignác pedig arról számolt be testvérének, Chernel Eleknek, hogy a városban ugyan minden nyugodt, de „suttognak (...) a zsidók ellen", s ő tart a nagypéntektől (április 21. napjától.)37 Ugyanakkor tudjuk, hogy amikor a városi hatóság küldöttségeket nevezett ki a nemzetőrök összeírására, a küldöttségek tagjai nyílt tanácskozást tartottak, s anélkül, hogy a városi hatóság utasítása kötelezte volna őket a zsidóknak a nemzetőrségből való kihagyására, „egy testre nézve tekintélyes egyénnek izgató szavai, támogatva egy rövidlátó, vagy éppen nem is látó egyén ferde magyarázásával, azon határozatot szülék, hogy a zsidókat, kik velünk egy tálból nem esznek, és kik a törvényben különösen meg sem említtetnek," a nemzetőrségbe már csak azért sem írják be, „mert irányukban a nép ellenszenve mutatkozik." A küldöttségek ebben a szellemben kezdték meg a nemzetőrök összeírását, ám a számítás nem vált be, mert ezek után az a szóbeszéd terjedt el, hogy a 32 Ld. erre Csillagh Lajoshoz intézett, 1848. márc. 28-i jelentését. Közli Jároli József 303-305. és Németh László 173-174. Csillagh ettől függetlenül május 29-én katonai segítséget kért Batthyány Lajos kinevezett miniszterelnöktől. Közli Urbán: Batthyány-iratok I. 201. 3,! Ld. erre Csillagh Lajos 1848. ápr. 16-i jelentését Csány Lászlóhoz (közli Hermann - Molnár I. 21.), valamint Csány és Széli József ápr. 26-i jelentését a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányhoz, közli Hermann: Csány-iratok I. 34-35. 34 Ld. erre Zala megye büntető törvényszékének máj. 22-i határozatát, közli Hermann - Molnár I. 26-27. 35 Lendvay József emlékirata. Gépelt másolat. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára. Csányi László letéti irata, Ν 80)/19. 6. (A vonatkozó rész nem szerepel a szöveg kivonatos, a 12. jegyzetben hivatkozott közlésében.) - Ezúton köszönöm Koltai András levéltárosnak, hogy a dokumentum másolatát rendelkezésemre bocsátotta. 36 Ld. erre Csillagh Lajos 1848. ápr. 16-i jelentését Csány Lászlóhoz, közli Hermann - Molnár I. 21. 37 Chernel Ignác - Chernel Elek, Nagykanizsa, 1848. ápr. 15. PFL Chernel-cs. lt. Chernel Elek levelezése.
