Századok – 2005
KÖZLEMÉNYEK - Németh Péter: A tokaji uradalom kialakulása 429
434 NÉMETH PÉTER műveléssel foglalkozó uradalom gazdasági értéke befolyásolhatott kérése előterjesztésekor. A tállyai-tokaji uradalom falvaira elsőként egy 1459-ben kiadott oklevél világít rá. Ekkor az 1422 után előbb Brankovics György, majd Hunyadi János, végül ennek özvegye, Szilágyi Erzsébet, illetve fia kezére került uradalmat2 9 az utóbbi mint az ország királya Zapolyai Imre kincstartónak, felvidéki kapitánynak és testvéreinek, Miklósnak — a későbbi erdélyi püspöknek — és Istvánnak adta 12 ezer forint tartozása fejében zálogba.3 0 Az oklevél szerint Tokaj várát, s a hozzátartozó Tokaj birtokot (a vámmal és a Tisza folyón lévő révvel), továbbá Tarcalt, Rátkát (a vám felével), Koldót, Tállyát, Keresztúrt, Kisfaludot, Szegit, Vámosújfalut (a vám felével), Ladányt, Mádot, Öszödöt, Csergőt, Karcsát, Pácint, Fejőt és Bűdöt, valamint a zombori birtokrészt Zemplén megyében (pontosabban e birtokok, vagy ezek egy részének a felét), Szántó mezővárost Abaúj megyében, a Szabolcs megyei Szentmiklóst és a Borsod megyei Ároktőt fogta egységbe a Tarcal helyébe lépő tokaji vár uradalma. Vagy mégsem? Ugyanis két évvel később, 1461-ben egy újabb oklevél más módon adja elő a zálogosítás hátterét. Míg korábban azzal indokolta a király a zálogba adást, hogy apja, Hunyadi János a fenti összegért váltotta meg a csehektől és másoktól a felsorolt birtokokat, 1461-ben azzal érvelt, hogy Tállya várának visszafoglalására és egyéb országos szükségekre 15 ezer aranyforintot fordított (kölcsönből), s emiatt kényszerül Tállya várát és tartozékait a Zapolyaiaknak elzálogosítani.31 Az új, azonos sorrendű birtokfelsorolásban azonban nem találjuk meg Tokaj várát és birtokát, s hiányzik belőle Szántó mezővárosa is. A birtoknevek olvastán egy pillanatra sem lehet kétségünk, hogy legnagyobb részük az Abák (a Debrőiek és Keresztúriak) zempléni birtokaival azonos (az oklevél sorrendjében: Tállya, Rátka, Keresztúr, Kisfalud, Szegi, Ladány, Szántó), továbbá azzal a négy birtokkal (Tokaj, Tarcal, Karcsa, Patca), amelyeket Debrői 1398-ban szerzett meg. Ugyancsak az Aba nembeliek birtoka volt a szabolcsi Szentmiklós32 és 29 Engel P.: Archontológia i. m. I. 438-439. (Tállya), 444-445. (Tokaj). Ez utóbbinál a hivatkozott CD X/7. 451. eredetije: DF 212 941. 30 DL 15 374. (eredeti); 1459> 464/XVI. sz.: DL 65 921., A Balassa család levéltára 1193-1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján szerk. Borsa Iván. Budapest 1990. (a továbbiakban: Balassa) 344. sz. 31 1461>464/XVI. sz.: DL 65 921.; Balassa 353. sz. 32 Szentmiklós (possessio Zenmiclos) feltűnésekor, az 1352. évi birtokosztás során, Debrői Mákján fia Demeter fia Miklós mester (István apja) e Szabolcs megyei birtokot rokonainak, Keresztúri „Pozsár" Jánosnak és testvére, „Pozsár" László két fiának, Fülöpnek és Istvánnak ajándékozta (DF 210 409.; Sugár /.: Adatok i. m. 5-6. sz.). A birtok Ároktővel egysorsú (1. a következő jegyz-ben): egyik fele 1459-1460-ban Cserép vár, a másik fele Tokaj-Tállya tartozéka lett. Ez utóbbit azonosítottam a Szabolcs megyei Csegeszentmiklóssal (Németh Péter·. A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza 1997. 180.), amelyet Mátyás király kivett Tállya vára tartozékai közül és még 1458. márc. 2-án Bajomi Istvánnak és Gecsei Sebestyén fia Györgynek adományozta (Szentmargita prédiummal együtt) az apja mellett a török ellenes harcokban tett szolgálataikért (DL 98 995.; Károlyi II. 318.). A csegeszentmiklósi jobbágyok nem akartak beletörődni sorsuk eme fordulatába, ezért Szilágyi Mihály örökös besztercei ispán, kormányzó intette meg őket, hogy szolgálataikkal most már új földesuraiknak tartoznak (DL 99 685.; Károlyi II. 330-331.). A tiltást Mátyás király is kénytelen megismételni 1461-ben (DL 99 690.; Károlyi II. 336.), amikor a birtokot Mátai Miklós tartotta elfoglalva (nincs megnevezve, hogy kinek a megbízásából). Az adományt a király 146'' bor. Eajomi István, valamint Gecsei Sebestyén fia György és Gecsei István fia Kelemen részére megerősítette és privilégiális
